Szépirodalom vásárlás

II. József császár és idősebb Wesselényi első pillantásra ismerősök amint kilépnek a história ködéből a művészet verőfényébe. Két egymástól teljesen idegen világ csap össze személyükben, s mindegyik önmagában hordozza tragikumát. A császár tragikuma az, h

Aszlányi Özöngáz című regénye 1936-ban jelent meg. A megromlott emberiséget az Isten újra büntetni kénytelen: ezúttal – különös szeszély folytán – víz helyett gázzal, vagyis az emberre saját fegyverével sújt le. De nem, senki ne gondoljon mérgesgázra: ez

Herczeg legtöbbet játszott és legsikeresebb vígjátéka. „Járt-e Cecile a Török utcában?” – ez a kérdés azok számára is ismerős, akik eddig nem olvasták vagy látták a Kék róka című színjátékot, mely a francia társalgási vígjátékok mintájára készült, és Herc

— A legszebb nő a szárazföldön s a tengereken. Szebb annál, a mit Gainsborough föstött, szebb Burne John-nál, a rózsaszínű Watteau minden álmainál. Szép ő, szent Isten, szép, mint egy japán cseresznyefa amikor kivirágzott, szép, mint egy gyöngyházcsiga a

Noszty Feri huszárhadnagy, akinek feltétlenül pénzre van szüksége, szemet vet a környék leggazdagabb lányára, Tóth Marira. Cselszövésekkel, kompromittáló helyzet teremtésével, a gyakorlott szívhódítás minden eszközével igyekszik elérni, hogy a felesége le

A verses mesedráma története a tihanyi kecskekörmök legendája köré szövődik, és a költészet varázslatos hatásáról szól.

Palcsó Zsuzsa története, aki makacsul igyekszik kiemelkedni a kofa-sorból.

Babits az európai líra kiemelkedő remekeit fordítja magyarra.

A regény cselekménye a Rákóczi-szabadságharc utolsó hónapjaiban, majd a szatmári békekötést követő időszakban játszódik. Főhőse, Karponayné Ghéczy Julianna jellegzetesen romantikus Jókai-nőalak. Démoni szenvedély munkál benne; kisfiát akarja nagyúrrá, ari

Aljas merénylet készül Ferenc József császár ellen! De mi szükség ehhez egy világhírű cimbalomfenoménre? És mi köze mindehhez a Tiszaszalókot rettegésben tartó Prémes Rémnek? Vagy Emmuskának, a Londonba szakadt magyar grófnőnek és karótnyelt angol férjén

Csokonai a „fársángi” háborúzás történetével eposzi kellékek fölhasználásával, ártatlan tréfálkozás mezébe bújtatott maró gúnnyal figurázza ki a szerelemre vágyó vénkisasszonyt, Dorottyát. A karnevál, a jelmezes fölvonulás, a farsangolás falusi, kisvárosi

Szőcs Géza (1953-2020) költő, dráma- és esszéíró, filozófus a hetvenes években indult erdélyi költőnemzedék egyik legkarakteresebb, egyben legmegosztóbb alakja. (...) Verseiben egyszerre munkál az agy (vagy elme?) pengeélének a hidege és a szív (vagy léle

Egy fiatal vidéki lánynak a 80-as évek derekán mozgás- és értelmi sérült gyermeke született. Bántalmazó férje oldalán küzdött kitartóan a családja boldogságáért, de harca kudarcra volt ítélve... Azóta eltelt több mint harminc év, a lányból asszony lett, d

A tavalyi év verstermésének legjava, többek között Borbély Szilárd, Juhász Ferenc, Kántor Péter, Kemény István, Kovács András Ferenc, Nádasdy Ádám, Rakovszky Zsuzsa, Takács Zsuzsa, Tandori Dezső, Térey János és Tóth Krisztina tollából.

Egy csúzlibaleset kitágítja a teret és az időt, elindítva az emlékezés szertelen folyamát. Az elbeszélő a rendszerváltozás kulisszái közül tekint vissza iskolás- és úttörőéveire, de érintőlegesen beavat a kisgyermekkor (Mintha élnél), valamint a felnőtté

A Pertu a közelmúlt legfontosabb írói indulása volt, és a könyv első megjelenése óta mit sem veszített elevenségéből. A kritikai figyelem az elmúlt harminc év legfontosabb novelláskönyvei között tartja számon, a szerzőt pedig a legfontosabb novellistának.

Pál Sándor Attila verseskönyve egy énekes-dalszerző szólólemezéhez hasonlít: különböző stílusokat és hangnemeket próbálva szólalnak meg a hol melankolikus, hol fanyar dalok, vagy éppen a monumentális hosszúversek. A Balladáskönyvhöz hasonlóan az újabb köt

Lengyel Péter 1970-ben írt regényét tíz évre elzárta a cenzúra a nyilvánosság elől, s amikor 1980-ban kis példányszámban megjelenhetett, napok alatt szétkapkodták.

„A koncentrikus körökben kibomló történet a zsidó múlt mélységeibe nyúlik vissza, és a mitikus, a történelmi és a politikai valóság szintézisére törekszik. A történetet egy kisfiú, Simon Péter meséli el, akinek legmeghatározóbb viszonya és élménye a nagya

Fasírozott hús volt - apám labdapecsenyének hívta - tökkáposzta-főzelékkel. A háborúban ritkán ettünk húst, akkor is keveset. Tilette titokban a vállamon, a hajam alatt kuporgott. Tilos volt az asztalhoz vinni. Lázba jött a hús szagától, és egyenest a fas