Szépirodalom vásárlás

Luky János költészete hozzánk és rólunk szól. Ismeretlenül is ismerős családi viszonyok, életképek jelennek meg a szerző első kötetében a gyász, a szerelem, a gyermekek iránti elkötelezettség és szeretet témáit feldolgozva. A közvetlen és személyes költői

Kötetünkbe a magyar tudományos-fantasztikus irodalom kezdeteit reprezentáló elbeszéléseket gyűjtöttük egybe 1890-től 1940-ig. A szerzők között olyan, gyakorta más irodalmi műfajokb&oa

Variáció a szerelmi háromszög témára. A Hölgy meséli házassága történetét régen látott gyerekkori barátnőjének, három évvel válása után. Meglepő fordulatok teszik érdekessé az eseménysort, melynek végén a hölgy arra a következtetésre jut, hogy kár keresni

A kedves és szeretetreméltó Eszmehan szultána a nagy Szulejmán unokája és Szelim herceg leánya. Egy vénemberhez, Szokoli Mehemed nagyvezírhez adták feleségül. A sors

Karinthy érzékenységét a gyreklélektan iránt a Tanár úr kérem című kötetből ismerjük leginkább. Ezúttal még kisebb gyermek magyarázkodását adja elő tündéri humorral.

A könyv két részből áll: az első a magyar történelem áttekintése a nép mérhetetlen szenvedéseinek tükrében. A legigazabb és legolvasmányosabb történetírás, amit valaha olvastam. A második rész népünk korabeli állapotát írja le szociográfiai és néprajzi me

A legnagyobb tekintélyû ókori görög eposz, a világirodalom egyik legjelentõsebb alkotása. Az Iliasz nem a trójai háború egészét, hanem annak csupán egyetlen epizódját beszéli el: Akhilleusz haragját és ennek pusztító következményeit.

Bajza József (Szűcsi, 1804. január 31. – Pest, 1858. március 3.), költő, színigazgató, kritikus.Bajza művelt kisnemesi családban született 1804-ben. Bölcsészetet és jogot hallgat

Mindenkinek ad a sors fiatalkorában olyan kalandot, amire még öregen is szívdobogva emlékszik vissza. Az én fiatalságomnak az volt felejthetetlen kalandja, hogy egy esztendeig inasiskolai tanító

A regény cselekménye öt debreceni diákot állít elénk: Jenõy Kálmánt, Barkó Palit, Bíróczi Sándort, Borcsay Mihályt és Csuka Ferit. A rebellis szellemû "csittvári krónika" szerkesztéséért kicsapják õket a kollégiumból, s az öt fiú elindul "abba a végtelen

Gustave Flaubert az 1848 utáni illúzióvesztett korszak az eseménytelenség, az unalom, a mozdulatlanság ábrázolásának nagy regényírója. Meghatározó élménye az általános kiábrándultság, alaptémája az emberi butaság, mûve írásakor a nyárspolgárok és a romant

Illés Endre jelentős esszéinek és kritikáinak csupán a felét ismerjük. A másik fele töredezett, megfakult újságlapokon,s kéziratpapíron várta a földregn&eac

Mondhatnánk, hogy a regény Jindriskáról, egy fiatal cseh nőről szól, aki New Yorkban taxisként próbál boldogulni… De ezzel semmit sem mondanánk, és mégis túl sokat, mert Jindra világában minden megkérdőjelezhető, minden nyitott, és még azt sem könnyű eldö

ebben a világbanaz dönti el mi mennyit érhogy tükörsima bőr feszül-etökéletesre vésett csontokonott ahol a zsír előszeretettelraktározza el magátmeg az engedelmességamit &oum

Három testvér, egy örökség s egy ígéret mi mindent megváltoztat. A távoli jövő alapjanak oszlopait titkok ékesítik, ám minden ellenére, a vérét nem tagadhatja le az ember. Azonban, van valami, ott mélyen, mi mindent képes felülírni.Anna Teleki új regényéb

Egyéni kolozsvári mitológiát teremt Magyari Tivadar a kötet címadó írásában, amely egy belvárosi, zsúfolt társasház lakói között, illetve mellett a nyolcvanas-kilencvenes évekbeli közélet jellegzetes, karikírozott alakjait is felvonultatja. Az eredetileg

Helén fivérére bízza gyerekeit. Eleinte sok gondot okoznak neki az eleven kicsik, de végül rádöbben, mekkora erő az ő ártatlan jóságuk.

„Kezdetben vala az Ige-n”, konstatálja az író, akinek hősei elszántan vetik bele magukat az élet-halál küzdelembe.A regény egy XX. századi freskó, amelyen az Istenhez igazodó Mama és a szókimondó Nagymama a színfoltok.A szereplők mind-mind a maguk igazát

A sokszoros díjnyertes, Európa-szerte olvasott és népszerű svéd írónő, Anne Swärd nagyszabású, érzelmileg is letaglózó, a második világháborút és az azt követő korszakot gyermeki szemmel bemutató regényében tűpontos látleletét adja erőszak terhelte világu

1876-ban íródott a regény. Bár Jókai Mór 50-70-évek között volt legtermékenyebb és legsikeresebb, hiszen ebben az idõben az õ regényei tartották életben a magyar népet, mégsem szabad megfeledkezni az ezt követõ idõszakról. Az élet komédiásai egy kedélyes