Publio Egyéb E-könyvek

Tudod -e hogy ki vagy? Tudod-e hogy miért vagy? Én már tudom ki vagyok. Ha meghalsz te is megtudod. Addig elmesélem neked miért vagyok. Ha meghallgatod.... Ez a könyv egy naplónak is felfogható. Mi lesz a vége nem tudom , hisz nem látunk a jövőbe. Már leé

       Erster Auftritt        Illo mit Buttler, und Isolani.        Illo.       Spät kommt Ihr—Doch Ihr kommt! Der weite Weg,       Graf Isolan, entschuldigt Euer Säumen.          Isolani.       Wir kommen auch mit leeren Händen nicht!       Es ward un

Egy lótuszvirágos tó meditációra inspiráló látványa; egy orchidea-kert virág- és illatözöne, a matematikai pontossággal megépített templomok áhítata... Mindez éppúgy a varázslatos Thaiföld szerves egészéhez tartozik, mint a keleti emberek sajátos él

Ráczné Kovács Éva új könyve jelent meg ŐSERDŐ RABJA LETTEM címen. A 359 oldalon megjelent könyv kitűnő olvasmány.

Szabó Roland új könyve jelent meg Fogságban címen. A 32 oldalon megjelent könyv kitűnő olvasmány.

Soproni István új könyve jelent meg Gondolkodom, tehát vagy(ogat)ok címen. A 103 oldalon megjelent könyv kitűnő olvasmány.

Kessler Jenő új könyve jelent meg A TITOKZATOS ÉS LENYŰGÖZŐ MADÁRVILÁG címen. A 330 oldalon megjelent könyv kitűnő olvasmány. Könyváruházunkban nyomtatott könyvként is

S. Bardet új könyve jelent meg Lathea 3. címen. A 551 oldalon megjelent könyv kitűnő olvasmány.

Vannak vágyak, melyekről el sem hiszed, hogy a Tieid,De mégis muszáj kielégítened őket!Létezik egy különleges világ benned! Egy világ melyet Te hoztál létre az elmédben. Egy világ melyben Te vagy a főszereplő, Te irányítasz mindent, amely csak rólad szól.

Lélekharang (részlet) „Ma még a szívemben az otthonod. Itt érezlek legbelül, és itt vigyázok rád. Nem sürgetem az időt. Rábíztam magam, hogy érlelje ki bennem a változást. Tudod, a keserűség legmélyebb pontján a lelkem úgy lüktetett, kongott legbelül, min

To a man who has earned such titles as "The Shakespeare of Hungary" and "The Glory of Hungarian Literature"; who published in fifty years three hundred and fifty novels, dramas, and miscellaneous works, not to mention innumerable articles for the press th

       Prinzessin.  Du siehst mich lächelnd an, Eleonore,  Und siehst dich selber an und lächelst wieder.  Was hast du? Lass es eine Freundin wissen!  Du scheinst bedenklich, doch du scheinst vergnügt.          Leonore.  Ja, meine Fürstin, mit Vergnügen

Mindenki ​életében eljön egyszer az a személy, akiért mindent feladna. Vállalná a titkolózást, a megvetést, és a szenvedést. Még az életét is odaadná. Az igaz szerelem nem válogat. Hirtelen jön, és ha már belénk csapott nincs menekvés. Egressy Anna és Pál

Már teljesen besötétedett. Az egész napos szántástól minden porcikája fájt. A traktor már nem járt. Zoltán csak ült az ülésen, rágyújtott, és közben nézte, ahogy Zozó az ekét leszereli. A fiú nagyon izmos volt, könnyedén emelgette a súlyos alkatrészeket.

Elissa tűkön ülve várta, hogy végre nagykorú legyen és elhagyhassa otthonát. Miután édesanyja meghalt, apja kifordult önmagából és minden dühét a lányán vezette le. Elissa nagynénjéhez menekül, aki a lány védelmének érdekében magához is veszi őt. Új körny

Minden percben megszületik valaki. Valaki pedig elmegy. És mindig van ott egy ember, hogy kísérjen, tartson, vagy elengedjen. Ez a könyv azoknak szól, akik hiszik, hogy a legfontosabb pillanatainkban soha nem vagyunk egyedül. 

Ez a történet rólam szól. És egy másik lányról.Egy pillantásról, egy találkozásról, és azokról az első érzésekről – amelyek egyszerre voltak zavarba ejtőek, felszabadítóak, és mindent elsöprőek. Nem regényt akartam írni. Csak naplót.Leírtam, amit éreztem.

Csillagok között Észrevétlen járok, De amint itt a perc Nyomban rád találok.   Az vagyok, ’kit már rég elfeledtek Jöttöm nem sejti senki, A harsonák csendben pihennek.

Saget, Steine, mir an, o sprecht, ihr hohen Paläste!  Straßen, redet ein Wort! Genius, regst du dich nicht?  Ja, es ist alles beseelt in deinen heiligen Mauern,  Ewige Roma; nur mir schweiget noch alles so still.  O wer flüstert mir zu, an welchem Fenster

       The storm had spent itself, the sea was calm again, and on its smooth surface tossed empty casks and shattered masts,—the monuments of shipwrecked vessels. The stormy petrels had vanished with the tempest, and the flying fish were now making their