Napvilág Egyéb E-könyvek

A kötet a magyar jobboldal elmúlt két évtizedének történetét öleli fel. Az elemzés mindenekelőtt a nemzeti-, keresztény-, jobbközép pártok egymás közötti viszonyának összefüggéseire irányul; ennek keretében a rendszerváltás utáni magyar jobboldal fejlődés

A polgári engedetlenség: ellenállás a törvényes renddel szemben, a közösség érdekében, erkölcsi megfontolásból, nyilvánosan, erőszakmentesen és vállalva a jogi következményeket. A polgári engedetlenség rámutat a jogrendnek vagy a politikai/gazdasági hatal

Ma a magyarságon belül sokféle egyéni és közösségi azonosságtudat ragadható meg, ezek ráadásul maguk is egy-egy adott helyzettől függően válnak fontossá vagy lesznek lényegtelenné. A kötet a nacionalizmus, identitás- és emlékezetpolitika problémahalmazána

Magyarország és Románia kapcsolatára 1956–1989 között nemcsak az erdélyi magyarság sorsa volt nagy hatással, hanem fontos szerepe volt a két államhatalom egymást keresztező nemzetépítési stratégiájának is. A két ország története nem írható le egyszerűen e

Mikor kezdődött a második világháború? Öngyűlölő zsidó volt Hitler? Meg lehetett tagadni a katonáskodást? Miért üzent hadat Magyarország az Egyesült Államoknak? Hogyan üzent a front? Volt etnikai tisztogatás Észak-Erdélyben? Hol vadászott medvére Horthy a

Aligha van olyan esemény, amely inkább a tágabb értelemben vett „baloldali tábor” teljes egyetértésének tárgya lenne, mint Párizs városának felkelése, a párizsi kommün a vesztes porosz–francia háború után, és. ezzel azért többé-kevésbé mindenki egyetért.

Magyarország német megszállása 1944 márciusában nem utolsósorban azt a célt szolgálta, hogy a magyar gazdaságot teljes egészében a „totális háború” szolgálatába állítsák. A Vörös Hadsereg csapatainak közeledtével a magyar hatóságok és a megszállók közös t

Csehszlovákia történetéről ez ideig nem jelent meg sem tudományos igényű monográfia, sem a nagyközönség számára íródott népszerűsítő munka. Mindez egy negyed évszázada még létező, ráadásul szomszédos ország esetén érdekes, sokatmondó jelenség. Az érdeklőd

Hogyan olvassunk naplót, önéletrajzot és más típusú személyes történeti forrást? Ez a fő kérdése ennek a kötetnek, amelynek kettős célja van. Egyrészt konkrét szövegek alapján általános szempontokat, útmutatót kínál a személyes történeti források értelmez

A monográfia az 1956 utáni tájékoztatás- és médiapolitikai folyamatok feltárására tesz kísérletet, elsősorban a hatalom és újságírás közti viszonyrendszerre koncentrálva. Bemutatja a hatalom eszközeit a szerkesztőségek munkájának irányítására, kézben tart

Nincs hathatós emancipatorikus politikai cselekvés kulturális emancipáció nélkül – ez a könyv központi állítása. A kulturális emancipáció egy újbarokk korban azonban nem jelentheti a modernitás műveltségének és művelődésének visszavárását. Milyen lehetősé

Társas és társadalmi lények vagyunk,de milyen társas és társadalmi világban élünk? Magatartásunkat szabályok és normák irányítják, de ezek hogyan keletkeznek? Mit jelent a szociális kreativitás? Kapcsolataink alakulnak és bomlanak, s ez így szabályszerű?

A monográfia elsőként ad képet a magyar szociáldemokrata pártról és képviselőiről egy olyan időszakban, amikor hivatalosan nem létezett Magyarországon önálló szociáldemokrata párt. Az SZDP megszüntetése, képviselőinek üldöztetése ellenére tovább éltek azo

A modern demokratikus kultúra a világi megváltás kultúrája; évezredes fejlődés állomása. „Nyugaton – írja Francis Fukuyama – a kereszténység először kialakította az emberi méltóság egyetemességének elvét, ezt a felvilágosodás az égből lehozta és az egyete

Magyarország német megszállása 1944 márciusában nem utolsósorban azt a célt szolgálta, hogy a magyar gazdaságot teljes egészében a „totális háború” szolgálatába állítsák. A Vörös Hadsereg csapatainak közeledtével a magyar hatóságok és a megszállók közös t

A napjainkban olyan élesen látható „árkok és törésvonalak” gyökerei legalább száz évre, az 1905–1918 közötti évtizedre nyúlnak vissza – érvel monográfiájában Bihari Péter. Döntőnek bizonyultak szerinte az első világháború évei: akkor roppant meg a hazai k

Társadalmunk intézményei csak a polgárok és azok csoportjainak aktív részvételére és cselekvésére építve tudnak igazán mindannyiunkért, a KÖZ javára működni.Megfordítva ezt, az állampolgárok közösségeinek is képesnek kell lenniük arra, hogy a saját kezükb

Miért volt háborús helyzet a déli határon? Meddig tartott az éberségi hisztéria? Leszámolás volt-e a tábornokok pere? Mit értek a tanácsi választások? Volt-e kémháború az imperialistákkal? Mi volt a LÉGO? Kik a Ratkó-gyerekek? Hogyan élt a falusi ember? K

Az 1945-ben bemutatott második világháborús film, az Amerikai sas és az 1989. december 28-án mozikba kerülő sci-fi-horror, a Támadók a Marsról között a magyar közönség közel hétszázötven amerikai filmet láthatott a hazai mozikban. Ezek hozzávetőleg kéthar

A hazai parlamentarizmus történetében 1848 óta harminchat „szabályos” parlamenti választást tartottak: az elsőt 1848-ban; a dualizmus idején tizenhármat; a két világháború között hatot; a koalíciós időkben kettőt; 1949. és 1985. között kilencet; majd az 1