NAPKÚT Egyéb E-könyvek

Láng Henrik 1827-ben született Aszódon, egy Türingiából betelepedett tímár fiaként. Tanulmányait Petőfi iskolatársaként ugyanitt folytatta. 1842-ig tanult, majd apja mellett tímárként dolgozott. A szabadságharc idején tüzérként szolgált. A bukás után a cs

A szlovén kisregény, amelyet az olvasó a kezében tart, egy újszülött nyúlnak, Agninak az életeseményeit követi nyomon. Az ő szemével követhetjük a regény többi szereplőjének életét, szerelmi bonyodalmait, a rácsokon innen. ’Agni’ az ógörögben tisztát, szü

Semmi nem az, aminek látszik. Van, akinek kisiklott az élete – saját döntése alapján vagy önhibáján kívül. Éva éjjel-nappal dolgozik, hogy a lányának mindent megadhasson, de pont a túlórák ­miatt nincs ideje foglalkozni vele, és nem veszi észre, hogy a

Korszerűtlen írások olvashatók ebben a könyvben. Korunk embere mintha annyit sem hinne el, hogy élete romjain mindig kinyílik a virág. Egydimenziósnak, történet nélkülinek képzeli el az életét, vagy nem is képzeli el, hanem csak éli öntudatlanul, kimaradv

Egy tízéves kisfiú a berlini fal leomlása után Drezdából Hamburgba költözik az édesanyjával. Az értelmes, igyekvő, tehetséges gyerek céltudatosan halad az általa választott életcél felé: orvos akar lenni, mint az apja volt. A regény több mint húsz éven át

Susa városában született, itt élt és alkotott ifjúkorában Ebdürrehim bey Haqverdiyev (1870–1933), a modern azerbajdzsáni prózairodalom, és azon belül a realista ábrázolás egyik megteremtője. Rendkívül sokoldalú egyéniség. A mérnöki diplomától a drámai műf

Csörsz István már az 1970–80-as évek ifjúsági szubkultúráinak krónikásaként olyan riportalanyokat szólaltatott meg, akiknek esélyük sem volt arra, hogy elm

Élt egyszer országunkban a 2020-as évek elején egy fiatal lány, aki néhány nehéz csalódás után gondolt egyet, és a koronavírus-járvány tombolásának rövid szünetében, több százezer társa nyomán, elindult észak felé, új életet keresni.Ebben az időben már eg

A könyv a Kádár-korba röpíti vissza az olvasót: a skizoid autodafé csáberejét a fantáziadús valóság és a röghöz kötött fikció adja. A Doktor Keserű… hősei így vagy úgy, inkább akaratlanul, mint akarva, ütköznek a hatalommal, de kivétel nélkül ők húzzák a

Csörsz István az 1970-es évek elején három önálló kötettel jelentkezett, s ezek változatos visszhangot váltottak ki. A fiatal író 1975–1976-ban egy tudományos-fantasztikus regényt is írt Vesztesek címmel. A kiadók azonban elzárkóztak a megjelentetésétől,

A mi univerzumunk, a mi világunk. Ez fűzi egymásba Szávai Attila évszakokon, tereken, településeken és embertípusokon átívelő novelláit. A szereplők hol ostobák és esetlenek, hol józanok és bölcsek, éppúgy, mint mi magunk. Egy a félelmünk, az örömünk, még

Aki nem tudja, honnan jött, az azt sem tudja, hová megy. A sztyeppei lovasnomád népek családjába tartozó magyarság két évezredes kulturális és etnikai közösségben a lovasnépekkel a sztyeppei civilizáció részese volt; nyelvünk ősi rokonainak közösségeitől

A szerző 2001-ben több hónapos etnológiai kutatást végzett Kasmír pakisztáni fennhatóság alatt álló területén és a Kínához tartozó Ujguriszt

Gion ​Nándor regényhősei nem hivatottabbak többre, mint ami kijár nekik, vagy amennyit elvégezhetnek az életben, egy-két balul végződő kiruccanás a megszokottból, pontosan (szakszerűen) lebonyolított szeszcsempészés, néhány megvesztegetés, gyilkosság, bör

Doncsev Toso írásai minitörténeteket rejtő novellák, de ha más megvilágításba helyezzük őket, egyből rövid terjedelembe zárt esszéket kapunk. A töprengések nem öncélúak, a bölcseletek nem felvett szerepből érkeznek; az emberbaráti szeretet, a józan ész é

Magas szárú fűzős cipő… Szünet nélkül füstölgő, olcsó szivar… Kopott szürke felöltő… Kalap… Óriási piros zsebkendő… Állandó kellékei ezek egy a nyugdíjazás küszöbén álló svájci nyomozóőrmesternek, aki az előszeretettel használt berni német dialektus és a

„Kinyitotta az ajtót, s akkor megpillantotta a macskát. Fekete jószág volt, sárga bolhanyakörvvel, s meghökkentően hosszú farokkal. Az állat egy pillanatra megilletődött, majd bennebb akart lépni. Tihamér eléje állt, s lassan, lábával kitolta a szemtelenk

A magyar apától és osztrák anyától származó, s ily módon kétnyelvűen felnőtt „perlekedő pacisfista” Andreas Latzko / Latzkó Andor (1876–1943) az első vilá

Gyors ind. Ez a menetrendi információ a kötetben olvasható színművek egyikének szerzői utasításai között szerepel, de Ébert Tibor valamennyi drámájára és dr

Glauser ebben a Studer-történetben ismét „hozza a formáját”. A regény színhelye egy parányi svájci falu, Pfründisberg, ahol van egy szegényház, egy kertésztanoda, egy fogadó és egy temető. És persze két halott. Az állítólag bélhurutban meghalt Anna Hunger