NAPKÚT Egyéb E-könyvek

Mi történik egy szenvedélyes és zavarodott kamasszal, ha elhúzza a csíkot otthonról és egyedül nekivág a nagyvilágnak? Hogyan éli túl a kalandot, míg külföldön, egy idegen országban, élelem és pénz nélkül csavarog és a szabad ég alatt tölti az éjszakákat?

A tudományos ismeretszerzésen túl könyvemet bátor szívvel ajánlhatom azon, növekvő számú olvasó kezébe, akiket már megérintett a dzsungel; azoknak nem kevésbé, akiket meg fog érinteni. Számos, ez idáig föl nem becsült jelentőségű személyes tapasztalatot,

Nóra, a harmincéves, átlagos életet élő nő egy napon különös üzenetet talál a postaládájában. A levél, melynek aláírója „V”, furcsa utasítást tartalmaz. Nóra az első perctől fogva kötődni kezd a titokzatos levélíróhoz, aki újabb és újabb próbák elé állítj

Minden történetben vannak fehér foltok, némelyek egyformán azok mindenki számára, akik részt vesznek a történet szövésében. Ugyanakkor minden szereplő ismer olyan r&eacut

A bálnák tudják, de nem mondják el, csak énekelnek disztópikus igényű krimi, amely a Körzetbe vezeti olvasóját, hogy ott a rideg, kopár, kegyetlen vidéken végül elengedje kezét és nyomozásra buzdítsa annak lakóival együtt. Wesz Péter második regényének sz

„A regényem témája az, hogyan éli meg mindennapjait a görögországi bolgár kisebbség a második világháború után. Történelmileg ez roppant szövevényes, bonyolult helyzet, hiszen a problémák és konfliktusok nem a világháborúkkal kezdődtek, hanem a tizenkilen

Harminc szerző várja rémséges kalandokra vágyó olvasóját ebben az izgalmakat rejtő panoptikumban. Megtalálhatók köztük a rémtörténetek patinás nevű klasszikusai (Gustav Meyrink, Georg Heym, Jacob Elias Poritzky), a hátborzongatás veretes mesterei (A. de N

Glauser ebben a Studer-történetben ismét „hozza a formáját”. A regény színhelye egy parányi svájci falu, Pfründisberg, ahol van egy szegényház, egy kertésztanoda, egy fogadó és egy temető. És persze két halott. Az állítólag bélhurutban meghalt Anna Hunger

A magyar apától és osztrák anyától származó, s ily módon kétnyelvűen felnőtt „perlekedő pacisfista” Andreas Latzko / Latzkó Andor (1876–1943) az első vilá

A mi univerzumunk, a mi világunk. Ez fűzi egymásba Szávai Attila évszakokon, tereken, településeken és embertípusokon átívelő novelláit. A szereplők hol ostobák és esetlenek, hol józanok és bölcsek, éppúgy, mint mi magunk. Egy a félelmünk, az örömünk, még

Csörsz István az 1970-es évek elején három önálló kötettel jelentkezett, s ezek változatos visszhangot váltottak ki. A fiatal író 1975–1976-ban egy tudományos-fantasztikus regényt is írt Vesztesek címmel. A kiadók azonban elzárkóztak a megjelentetésétől,

Aki nem tudja, honnan jött, az azt sem tudja, hová megy. A sztyeppei lovasnomád népek családjába tartozó magyarság két évezredes kulturális és etnikai közösségben a lovasnépekkel a sztyeppei civilizáció részese volt; nyelvünk ősi rokonainak közösségeitől

Élt egyszer országunkban a 2020-as évek elején egy fiatal lány, aki néhány nehéz csalódás után gondolt egyet, és a koronavírus-járvány tombolásának rövid szünetében, több százezer társa nyomán, elindult észak felé, új életet keresni.Ebben az időben már eg

A könyv a Kádár-korba röpíti vissza az olvasót: a skizoid autodafé csáberejét a fantáziadús valóság és a röghöz kötött fikció adja. A Doktor Keserű… hősei így vagy úgy, inkább akaratlanul, mint akarva, ütköznek a hatalommal, de kivétel nélkül ők húzzák a

Gion ​Nándor regényhősei nem hivatottabbak többre, mint ami kijár nekik, vagy amennyit elvégezhetnek az életben, egy-két balul végződő kiruccanás a megszokottból, pontosan (szakszerűen) lebonyolított szeszcsempészés, néhány megvesztegetés, gyilkosság, bör

Doncsev Toso írásai minitörténeteket rejtő novellák, de ha más megvilágításba helyezzük őket, egyből rövid terjedelembe zárt esszéket kapunk. A töprengések nem öncélúak, a bölcseletek nem felvett szerepből érkeznek; az emberbaráti szeretet, a józan ész é

A szerző 2001-ben több hónapos etnológiai kutatást végzett Kasmír pakisztáni fennhatóság alatt álló területén és a Kínához tartozó Ujguriszt

Csörsz István már az 1970–80-as évek ifjúsági szubkultúráinak krónikásaként olyan riportalanyokat szólaltatott meg, akiknek esélyük sem volt arra, hogy elmondhassák történetüket, véleményüket (Sírig tartsd a pofád, 1971, 1983; Elhagyott a közérzetem, 1986

Gyors ind. Ez a menetrendi információ a kötetben olvasható színművek egyikének szerzői utasításai között szerepel, de Ébert Tibor valamennyi drámájára és drámai szituációjára érvényes jelképesen. Gyorsvonat indul: a sokszor lírai fűtöttségű, cselekménnyel

Magas szárú fűzős cipő… Szünet nélkül füstölgő, olcsó szivar… Kopott szürke felöltő… Kalap… Óriási piros zsebkendő… Állandó kellékei ezek egy a nyugdíjazás küszöbén álló svájci nyomozóőrmesternek, aki az előszeretettel használt berni német dialektus és a