Nyelvészet Társadalom- és humántudomány

3000 magyar közmondás és szójárás betűrendes értelmező dióhéjszótára Mindenki ismeri az "Aki másnak vermet ás, maga esik bele" vagy az "Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér" szemléletes közmondásokat. Ugyanígy senki előtt nem ismeretlenek a következő szójárások sem: "Egyik kutya, másik eb" vagy "Több is veszett Mohácsnál". A legismertebb 100-150 közmondást sokan használják is beszédjük színesítésére. Azonban a leggyakoribbak mellett számos olyan közmondás is van a magyar nyelvben, amelyeknek jelentése nem mindenki számára világos. Kötetünk 3000 közmondás és szójárás pontos jelentését adja meg. Így amellett, hogy behatóan megismerhetjük nyelvünknek ezeket a "virágait", azt is elérhetjük, hogy csak olyankor használjuk valamelyiket, amikor az pontosan az adott beszédhelyzethez illik. A szótár összeállítói a magyar szótárírás szakemberei: Bárdosi Vilmos az ELTE Bölcsészettudományi Karának egyetemi tanára, Kiss Gábor pedig az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársa, illetve a TINTA Könyvkiadó vezetője.

Nemzeti írásunk az egységesítés útján

A nonverbális kommunikáció eszköztára Beszédünket számtalan olyan jel kíséri, melyekkel – szándékosan vagy tudat alatt – üzenünk társainknak, hallgatóinknak. Ezt a szavak nélküli üzenetváltást idegen szóval nonverbális kommunikációnak nevezzük. Hallgatóságunk a „szavakon túli” jelzéseket is értelmezi, így ezekkel mondanivalónkat alátámaszthatjuk, megerősíthetjük. Előfordulhat azonban az ellenkezője is, amikor szavak nélküli üzenetünk ellentmond szavainknak, gyengíti azok hatását. Nem közömbös, hogy a mindennapi társalgásban, munkahelyi megnyilatkozásainkban vagy ünnepi alkalmakkor hogyan élünk a nonverbális kommunikáció által nyújtott lehetőségekkel. Wacha Imre könyve közérthető módon ismerteti a „szavakon túli” kommunikáció számos eszközét. A könyv érdeme, hogy gyakorlati tanácsokat is ad, megtudjuk, hogy milyen módon használhatjuk ki ezeket a sokak számára rejtett eszközöket, azért, hogy üzenetünk hatékonyan célba érjen, azaz kommunikációnk gyors és sikeres legyen. A kötet jelentős része a szónok beszédét kísérő látvánnyal foglalkozik, többek között a külső megjelenéssel, a gesztusokkal, a mimikával és a mozgással. A gesztusok felismerésében és értelmezésében szemléltető ábrák nyújtanak segítséget. Emellett olvashatunk a hangzásról is: megtudhatjuk például, miképpen utalhat nevetésünk a lelkiállapotunkra. Wacha Imre évtizedes tapasztalatait összegzi ebben a kötetben, amely méltán tart számot a legszélesebb olvasóközönségre.

12 000 magyar és idegen nyelvű rövidítés, mozaikszó feloldása és magyarázata Napjaink felgyorsult világában egyre több rövidítést és mozaikszót használunk. Ezért szükséges a Rövidítések enciklopédiája, amely értelmezi és megmagyarázza a nagy számban és gyorsan felbukkanó rövidített nyelvi alakokat. Nemcsak a magyar nyelv él szavak, szókapcsolatok rövidítésével, hanem az idegen nyelvek is. Mivel a tudományok és a technika, technológia fejlődésében élen járó országok angol nyelvűek, illetve a nemzetközi kommunikáció nyelve mára szinte kizárólagosan az angol, érthető, hogy az angol nyelvben születik a 21. század elején a legtöbb rövidítés, amelyek aztán szinte az egész világon elterjednek. A TINTA Könyvkiadó Rövidítések enciklopédiájának megjelenését többéves gyűjtőmunka előzte meg. Az összeállítás nagyságára jellemző, hogy 67 szakterületről pontosan 12 150 rövidítést tartalmaz és dolgoz fel. A szótározott rövidítések közül 5320 magyar, a fennmaradó 6830 pedig idegen nyelvű. A legtöbb rövidítést a következő területekről, illetve témakörökből találjuk: orvostudomány, szervezet-egyesület, vallás, földrajz, politika, informatika. A néhány éve felbukkant „SMS-nyelvből” is szép számú adat került szótározásra és értelmezésre: ír6sz, mléxm, QK stb. A gyűjteményben megtalálhatók az új, csupán néhány éves rövidítések mellett a régebbi, tradicionálisak is, mint pl.: FÉG, ONCSA, szmk. A Rövidítések enciklopédiájában a szócikkek felépítése a következő: 1. A rövidítés, 2. A rövidítés feloldása, 3. A rövidítés nyelve vagy forrásnyelve, 4. A fogalom szakterülete, 5. A rövidítés kifejtése, magyarázata. Az eredményes használatot a kézikönyvben 1100 utalás segíti. A most közreadott munka a kevés magyar előzményből is kiemelkedik azzal az újdonságával, hogy nemcsak kifejti, feloldja a vastag betűs rövidítést az eredetileg rövidített szó vagy szavak teljes megadásával, hanem tájékoztat arról is, hogy az adott rövidítés milyen fogalmat takar. Ezt a jelen gyűjtemény nevében az „enciklopédia” szóval jelöltük. A Rövidítések enciklopédiáját ajánljuk azoknak, akik kíváncsiak arra, hogy egy-egy rövidítés vagy mozaikszó mit is jelent, és sikeresen akarnak tájékozódni arról, hogy egy rövidítés mögött pontosan milyen fogalom is rejlik. A kézikönyv olvasmánynak is érdekes, segítségével többek között a technika, a kultúra, a művészetek, a tudomány, a politika és a sport területére tehetünk izgalmas utazást.

A kötet fő célja, hogy összefoglaló tanulmányokban mutassa be a magyar nyelvre vonatkozó kutatások mai állását. A harmincnégy fejezet szerzői nemcsak új eredményeket közölnek, hanem bemutatják azokat az elméleti-módszertani újításokat is, amelyek a magyar nyelvtudományban - a nemzetközi nyelvtudománnyal teljes összhangban - az utóbbi évtizedekben végbementek.A kötet négy részből áll. Az első tömb a nyelvi rendszer formai eszközökkel is megközelíthető legfontosabb területeit öleli fel - itt szerepel az alaktan, a hangtan, a mondattan, de itt kapott helyet a szövegtan, a szemantika és a pragmatika is. A második rész a nyelvtörténet korszakait, a magyar nyelvtudomány történetét tárgyalja. A harmadik fejezet a magyar nyelv neuro-, pszicho- és szociolingvisztikai vonatkozásival foglalkozik. Az utolsó rész az alkalmazott nyelvészet és a nyelvtudomány néhány határterületéről szól. Foglalkozik a beszéd zavaraival, a siketek jelnyelvével, a szaknyelv kérdéseivel, valamint az idegennyelv-tanulás és idegennyelv-oktatás problémáival.Az Akadémiai Kézikönyvek sorozat legújabb darabja a legkorszerűbb összefoglalója mindannak, amit a 21. század első évtizedében az érettségiző és felvételiző diákoknak, valamint a felsőoktatásban részt vevő tanulóknak tudniuk kell a sikeres vizsgákhoz a magyar nyelv témakörében.

A könyv logikai láncolatra fűzve és egyértelmű írásmaradványokkal bizonyítja, hogy a geometrikus jelekből álló ABC már 30.000 évvel ezelőtt létezett. A szerző úgy jutott erre az eredményre, hogy nem egyes betűket, jeleket, hanem minden esetben az ABC-k egészét, mint egységes rendszereket vizsgálta.

Hogyan igazodjunk el az angol nyelvű jogi és európai uniós szövegek útvesztőjében? A szakfordítás jelentősége napjainkban az egész világon egyre erősödik, és mind többen foglalkoznak fordítással. Európában a folyamatnak az egyik legfontosabb hajtóereje az Európai Unió, hiszen minden tagállam nyelvét érinti az EU hatalmas dokumentummennyiségének a különféle nyelvi irányokban történő lefordítása. Magyarországon ma a globális tendenciáknak megfelelően többnyire az angol-magyar nyelvi irány jellemzi a fordításokat, és a jogi és az európai uniós fordítások a leggyakoribb témák között szerepelnek. Ennek a kiadványnak az a célja, hogy segítsen mindazoknak, akik gyakorló szakfordítóként, fordító szakos hallgatóként vagy az angol nyelv használójaként az angol nyelvű jogi és európai uniós szövegek jellemző buktatói között szeretnének eligazodni. A könyv a leggyakrabban előforduló problémás helyzeteket ismerteti, olvasmányos stílusban, tudományos igény nélkül. Mini esettanulmányok formájában - háttér-információkkal, magyarázatokkal, javaslatokkal együtt - tárgyal egyrészt olyan angol szavakat, szókapcsolatokat, másrészt pedig olyan magyar nyelvhasználati kérdéseket, amelyek gyakran felmerülnek a jogi és az európai uniós szövegek fordítása során. A könyv alapjául Várnai Judit Szilvia tíz évnyi fordítási tapasztalatai szolgáltak, amelyeket az Igazságügyi Minisztériumban, majd szabadúszó fordítóként, a Szegedi Tudományegyetem és az ELTE szakfordítóképzőjének óraadójaként és a Cielito Lindo fordítóiroda - az Európai Bizottság egyik beszállítója - vezetőjeként szerzett. Mészáros Andrea Éva író, képzőművész, akinek lelkiismeretes szerkesztési és gyűjtőmunkája nélkül a kiadvány nem született volna meg.

Noha a finnugor nyelvrokonság a szakemberek körében tudományosan bizonyított ténynek számít, a műkedvelő nyelvészkedők - és miattuk a közemberek - mégis kétkedve fogadják a mai napig. Honti László mintegy fél évszázada szorgalmasan olvassa és cáfolja az utóbbiak értelmetlen vagdalkozásait és sokszor megmosolyogtató állításait is. Jelen könyv monografikus feldolgozása a témának. A szerző szinte hiánytalanul átnézte és idézte a kérdés „szakirodalmát”, amely sok országban és sok nyelven látott napvilágot. Az olvasó ebből levonhatja a tanulságot, hogyan dolgozik egy nyelvész filológus… A mű két fő részből áll. 1) Mindenekelőtt tartalmazza a nyelvtudomány jelenlegi álláspontját, ismertetve a nyelvrokonság bizonyításának szigorú módszertanát, a magyar nyelv uráli/finnugor rokonságának kritériumait. Új elemként áttekinti a magyar nyelvnek a legközelebbi rokonaival, a vogullal (manysival) és az osztjákkal (hantival) alkotott szűkebb ugor nyelvcsalád összetartozásának legfontosabb ismérveit. 2) A második, terjedelmesebb rész sorra veszi az „alternatív” nézeteket, és szigorú filológiai apparátussal, bőséges idézetekkel és példaanyaggal polemizál velük. A nem szigorúan vett szakemberek, érdeklődők egyszerre csak szemezgessenek ebben a gazdag anyagban. Ki-ki keresse meg a neki legszimpatikusabb ellenvéleményt, és olvassa el figyelmesen a illető szerző érvelését, majd ennek alapján ítélje meg annak a nézetnek a hitelét. Ha valaki figyelmesen megismerkedik mások nézeteivel, kiderül, hogy az „alternatívok” csak egy dologban értenek egyet, mégpedig abban, hogy egyaránt kategorikusan tagadják a finnugor nyelvrokonság tényét. Legtöbbször azzal sincsenek tisztában, hogy a nyelvek rokonsága nem jelenti a népekét is! A sokféle és egymásnak ellentmondó „elméletet” látva remélhetőleg az olvasó is belátja, hogy a finnugor nyelvrokonság összes ellenzőjének nem lehet egyszerre igaza, mert a finnugor nyelvrokonság cáfolatára nyelvészeti érvekkel alátámasztott legalább egy, igazi alternatív rendszert senkinek sem sikerült megalkotni. Honti László műve nem csupán korábbi írásainak ismétlése, hanem a kérdés új szempontok szerinti, korszerű összefoglalása. Érdekes és tanulságos olvasmány lesz mindenkinek (szakembernek és műkedvelőnek egyaránt), aki anyanyelvünk eredete és múltja iránt őszintén érdeklődik.

A magyar művelődéstörténet fényes csillaga, Baranyi Decsi Csimor János 1598-ban először állított össze magyar közmondás- és szólásgyűjteményt. Ettől az időtől kezdve folyamatosan jelennek meg ilyen jellegű gyűjtemények. Kötetünk e történeti munkákban megjelenő közmondásokat és szólásokat mutatja be napjainkig, kiegészítve a különböző folyóiratokban található példákkal. A közmondásokat és szólásokat folklórműfajnak tartjuk, de helyesebb, ha sz A magyar művelődéstörténet fényes csillaga, Baranyai Decsi János 1598-ban először állított össze magyar közmondás- és szólásgyűjteményt. Ettől az időtől kezdve folyamatosan jelennek meg ilyen jellegű gyűjtemények. Kötetünk e történeti munkákban megjelenő közmondásokat és szólásokat mutatja be napjainkig, kiegészítve a különböző folyóiratokban található példákkal. A közmondásokat és szólásokat folklórműfajnak tartjuk, de helyesebb, ha szóbeliséget mondunk, mert az emberi kommunikáció számtalan esetében létrejöhetnek. Igazat adunk Dugonics Andrásnak, aki ezt írta: "Mert minden Közmondásnak eleje egy embertől származott, a' többiekre az-után-terjedett."

Eurázsia nyelvei egyaránt őrzik a "nosztratikus"-nak nevezett kőkorszaki nyelv töredékeit. A könyv mottója: "A KŐKOR SZAVA KÉP". A kőkor nyelvének beszélői mindig "képet mondtak" egymásnak, maguk az ősi szavak is "mondott képek". Érdekesség: kőkori számírás, rajzi arcképcsarnok, ősi gyökszótár

Ellentétes jelentésű szavak szótára A Magyar ellentétszótár a magyar szókincs elemeit a szavak ellentétes jelentése alapján rendszerezi. A magyar szótárirodalomban mindeddig a magyar nyelv szavait ellentétes jelentésük alapján átfogó módon nem szótározták, nem térképezték fel. Ezért újszerű és hiánypótló a Magyar ellentétszótár. A kézikönyv 13700 vastag betűs címszó ellentétes jelentésű szavait sorolja fel a következő három szempont alapján: - A szavak között a résztvevők nézőpontjából rajzolódik ki az ellentétes viszony. (Pl.: ad - kap; nyer - veszít; orvos - beteg.) - Az ellentétes jelentésű szavak egymást felváltva jelennek meg, feltételezik és kölcsönösen kizárják egymást. (Pl.: apály - dagály; nappal - éjszaka; vetés – aratás.) - Az egyik szó jelentése pólusszerűen áll a másikéval szemben, és a két szélső pólusú ellentét között közbenső, nemegyszer semleges jelentések is elhelyezkednek. (Pl.: forró - [langyos] - hideg; ömlik - [folyik] - szivárog; sétál - [megy] - rohan.) A kötet használatát megkönnyíti a tartalom áttekinthető elrendezése és a szótár visszafogott, de határozott tipográfiája. A szótár elősegíti az anyanyelvi beszélő számára a tudatos nyelvhasználatot, megvilágítja olvasója előtt a magyar nyelv rejtett kapcsolati hálóját, hiszen szónak és ellentétének jelentése szoros kapcsolatban áll egymással, kiegészítik és meghatározzák egymást, mint a fény és az árnyék. A magyar nyelv oktatásának is hasznos kézikönyve, jól használható a magyar mint idegen nyelv elsajátításához. Újszerűsége és gazdag tartalma révén a Magyar ellentétszótár újabb szókészlettani és jelentéstani kutatások kiindulópontjává válhat.