Filozófia Társadalom- és humántudomány

A Krisztus-legendáknak sok-sok vonása van, melyek mélyen feltárják sokrétű jelentőségét annak, amit a Krisztus-princípium jelent, és amit a világban véghez kell vinnie. A Krisztus-legendák egyik legmélyebb vonásához tartozik a három mágusnak, a három keleti királynak imádása és áldozata. De a keresztény tradícióknak ehhez az alapvető szimbólumához csak mélységes megértéssel szabad közelednünk. Később az a nézet alakult ki, hogy a három király közül az

Descartes A lélek szenvedélyei című munkája halála előtt néhány hónappal jelent meg etikai nézeteinek legteljesebb kifejtéseként. Láthatóvá válik benne, hogyan kapcsolta össze Descartes a mechanikára épülő új filozófia alapgondolatait a hagyományos keresztény gondolkodás alapelemeivel annak érdekében, hogy a tudományok és a vallás az új filozófia átfogó rendszerében egységesen léphessenek fel. A szenvedélyelméletként kimunkált új filozófiai etika így Dékány András fordításának felhasználásával fordította Boros Gábor és Gulyás Péter Descartes A lélek szenvedélyei című munkája halála előtt néhány hónappal jelent meg etikai nézeteinek legteljesebb kifejtéseként. Láthatóvá válik benne, hogyan kapcsolta össze Descartes a mechanikára épülő új filozófia alapgondolatait a hagyományos keresztény gondolkodás alapelemeivel annak érdekében, hogy a tudományok és a vallás az új filozófia átfogó rendszerében egységesen léphessenek fel. A szenvedélyelméletként kimunkált új filozófiai etika így nem egy diszciplína a sok közül, hanem kitüntetett rendszertani jelentőségű terület. A kötetet Charles Le Brun szenvedélyek és a festészet kapcsolatáról szóló értekezése, további Descartes szövegrészletek, Spinoza és Malebranche egy-egy írása, valamint Boros Gábor elemző tanulmánya egészíti ki.

A kiváló erdélyi néprajz-, népmesekutatót számos hazai kiadású munkájából is (Gyónás, Táltos és Pegazus, Poraiból újraéledő főnix) már jól ismerheti az érdeklődő olvasó. Jelen művében azt kutatta, kereste „milyen rejtetten és álcázva szövi át, sőt kuszálja össze a mítosz az emberiség történelmét; hogyan határozza meg máig, ugyancsak rejtetten és álcázva... sorsunkat, ünnep és hétköznapjainkat, végzetes, gonosz korunkat". De nem szabad, hogy e

Filozófiai antropológiai vázlat az asszimilációról Az asszimiláció számos tudományterület érdeklődésének áll homlokterében: a kérdést többek között a politológia, az antropológia, a társadalomfilozófia, a szociológia, a szociálpszichológia, az irodalomtudomány, a nyelvészet, a vallástörténet vagy a történelem egyaránt tanulmányozza – az összefoglaló elemzés a nevezett tudásterületek közelítéseivel él és az asszimiláció átfogó értelmezését kínáló kiegészítő tankönyv lehet.

II. változatlan utánnyomásAz ökológiai fenntarthatóság szempontjainak megfelelő kezdeményezések a társadalmi-gazdasági fenntarthatóság feltételeinek híján nem gyakorolnak környezetükre vonzerőt, a résztvevőktől aránytalanul nagy áldozatot követelnek, fennmaradásuk is kétséges. A falvak újjáélesztéséhez, a környezetbarát fejlesztésekhez szükséges feltételek nem adottak, de nem is elérhetetlenek, a kibontakozás egyik legfőbb akadálya az együttműködés Az ökológiai fenntarthatóság szempontjainak megfelelő kezdeményezések a társadalmi-gazdasági fenntarthatóság feltételeinek híján nem gyakorolnak környezetükre vonzerőt, a résztvevőktől aránytalanul nagy áldozatot követelnek, fennmaradásuk is kétséges. A falvak újjáélesztéséhez, a környezetbarát fejlesztésekhez szükséges feltételek nem adottak, de nem is elérhetetlenek, a kibontakozás egyik legfőbb akadálya az együttműködés hiánya. Lesz-e a csírából növény, hoz-e virágot, gyümölcse megérik-e, vagy elveri a jég? – a földet művelő ember tudja, hogy ezeket a kérdéseket a mezőgazdaságban soha nem lehet előre megválaszolni. Az egyre szélsőségesebbre forduló időjárás viszontagságait mifelénk tetézik az agrárpolitika kiszámíthatatlan változásai. Lesz-e még ereje a marhavagonkori népvándorlás hullámaitól sújtott, nemzedékről-nemzedékre megtizedelt és kifosztott magyar vidéknek, hogy a saját lábára álljon, s első lépésként helyreállítsa az ország önrendelkezését legalább az élelmezés terén? Vagy „Európa éléskamrája” most lesz csak igazán „három-millió koldus országa”? Mindezt megmutatja a jövő. E kötet lapjain az olvasó csupán látleleteket talál, úti beszámolókat a vidékfejlesztés rögös útján próbálkozó közösségekről,emberekről. Farkas Gabriella az ELTE Társadalomtudományi Karán működő Közös Örökségünk Kutatóműhely és a Nonprofit Média Központ Munkatársa, fordító. Fő érdeklődési területe a kistelepülési és kistérségi közösségépítés és gazdaságfejlesztés, valamint a társadalmi nyilvánosság és a civil média világa. Munkájához a kedvet és kitartást hat gyermeke adja. Lányi András Az ELTE TÁTK oktatója, író, filozófus. Esszékötetek, szépirodalmi művek szerzője, ökofilozófiai szövegggyűjtemények szerkesztője, az Élőlánc Magyarországért alapítója. A Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosi Hivatalának tudományos munkatársa. Válogatott ökofilozófiai tanulmányai Az ember fáj a földnek címmel a L'Harmattan Kiadónál jelentek meg 2010-ben.

A Működő Szellem rövid története 1996-ban látott napvilágot, azóta klasszikus művé, igazi kultuszkönyvvé vált. A szerző, Ken Wilber ugyanolyan otthonosan mozog a nyugati világban felhalmozott elméleti tudás, a természet- és társadalomtudományok, a pszicho A Működő Szellem rövid története 1996-ban látott napvilágot, azóta klasszikus művé, igazi kultuszkönyvvé vált. A szerző, Ken Wilber ugyanolyan otthonosan mozog a nyugati világban felhalmozott elméleti tudás, a természet- és társadalomtudományok, a pszichológia vagy a filozófia területén, mint a keleti bölcselet rendszereiben vagy éppen a misztika titokzatos ösvényein. Ebben a kötetben párbeszédes formában, személyes hangvétellel foglalja össze azt a kozmikus dimenziójú, mindent felölelő, integrált világképet, amelyet hatalmas ismeretanyag áttanulmányozása után alakított ki. Egy sor gondolatébresztő nézetet ad át korunk számos aktuális témájáról és ellentmondásáról, beleértve a nemek konfliktusát, a multikulturalizmust, az ökológiát és a környezeti etikát, de olvashatunk az emberi fejlődés mozgatórugóiról és folyamatáról éppúgy, mint napjaink ellaposodott világáról és sorskérdéseiről, a vallások és a spiritualitás helyéről. Wilber az evolúciót mint a Szellem kitárulkozó megnyilvánulását vizsgálja, az anyagtól az életen át az elméig halad, beleértve a spirituális fejlődés magasabb fázisait is, amelyekben a Szellem tudatára ébred önmagának. A végeredmény egy különleges és üdítő utazás a Kozmoszon át korunk egyik legnagyobb gondolkodójának vezetésével.

"Ez a kötet folytatása annak a sorozatnak, amelyet a vallás körében kezdtem el 2003-ban. A Vallás és hagyomány (L'Harmattan, 2003), valamint a Vallásbölcselet I-II. (Attraktor, 2004) c. köteteimet most kiegészítem ezzel a gyűjteménnyel, amelynek főcíme egyszerre vissza- és előretekintés: visszatekintés az európai kultúra évezredére és előretekintés a következő időszakra. A kort, amelyben élünk, továbbra sem lehet megérteni a vallás nélkül, mi több, átfogóan és jövőbe mutatóan csak a vallás alapján és a vallásra nézveérthető meg. Ez nemcsak gyakorlati, hanem főképpen elméleti követelmény, amelynek megvalósítását kísérlem meg az itt közreadott vázlatokban." (Mezei Balázs)

Solymossy Sándor azon néprajztudósok közé tartozik, akik a magyar ősvallás gyökereit kutatták, annak ellenére, hogy a maga korában szinte lehetetlennek látták ősi hitvilágunk feltérképezését és bizonyítását. A szerző felfigyelt arra, hogy a népi mondókák, a népmesék, a népdalok, a  szokások számtalan az ősi hitvilággal összefüggő eleme fellelhető. Ennek bizonyításaként született A magyar ősi hitvilág című tanulmánya, mely először A m Egyetlen fajta végtelen létezik vagy vannak különböző végtelenek, s az egyik nagyobb, mint a másik? Milyen az ideális labirintus? Lehet-e logikailag modellezni az elbeszélést mint műfajt? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseken tűnődik - mindig szellemesen és közérthetően - az argentin Guillermo Martínez ebben a különleges könyvben, mely az irodalom és a matematika kapcsolatainak kérdését járja körül. Ám az első kérdése: "Borges szövegei vajon miért olyan értékesek a tudományos kutatók, fizikusok, matematikusok számára?" S miközben Borges, a nagy példakép elbeszéléseit elemzi, kiderül, hogy a matematikai gondolkodás, egy-egy matematikai dilemma s leginkább a Gödel-tétel utáni új matematika gyakran a létezés általános kérdéseivel áll kapcsolatban. Így Borges jó pár műve - "Az Alef", a "Funes, az emlékező", "A halál és az iránytű" stb. - olvasható klasszikus matematikai problémák illusztrációjaként is, miközben az ember világba vetettségét, egzisztenciális helyzetét, a világ titkaival való szembenézés gyönyörűségét és rettenetét is megvilágítják. S szó esik a kötetben matematikai krimikről, mesterséges intelligenciáról és robottechnológiáról, a nagy Fermat-tétel történetéről, a számítógépnek a matematika tudományára gyakorolt hatásáról, Eukleidészről, Bolyairól, Gödelről és más nagy matematikusokról - Gregory Chaitinnel, korunk nagy matematikusával pedig élvezetes beszélgetést folytat a szerző… Az 1962-ben született Guillermo Martínez regény- és esszéíró, s emellett matematikai logikát tanít a Buenos Aires-i egyetemen. 2003-ban (magyarul 2007-ben) jelent meg Oxfordi sorozat című regénye, egy matematikai-logikai krimi, mely világszerte sikert aratott, mint ahogy a regényből Alex de Iglesia által forgatott film is.

Akad-e még ezek után, aki elhiszi, hogy az árulás a hűség megnyilvánulása is lehet, és hogy a beszéd iránya nemcsak az ismétlések, hanem az elhajlások révén is megerősítést nyerhet? Természetesen örülnék, ha akadna valaki. Már csak azért is, mert így a Ba Túlzás nélkül mondható, Miroslav Marcelli a kortárs szlovák filozófia legnagyobb alakja. A pozsonyi Comenius Egyetem professzorára elméletileg leginkább a francia posztstrukturalista iskola hatott, Foucault-monográfiája a Kalligram kiadó slágerei közé tartozott mind szlovák, mind magyar nyelven a bölcseleti művek közt. Újabb könyvében Roland Barthes munkásságát járja körül a rá jellemző egyedi megközelítéssel és következtetésekkel.

Szerző: Hamvas Béla Kiadó: Medio Kiadói Kft. Megjelenés: 2013 Oldalszám: 480 Sorozat: Hamvas Béla művei Az ősök nagy csarnoka négy kötetének tartalmi összeállításában nem az elkészítés időrendjét követtük, hanem a nagy archaikus egységek köré rendeztük Az ősök nagy csarnoka négy kötetének tartalmi összeállításában nem az elkészítés időrendjét követtük, hanem a "nagy archaikus egységek" köré rendeztük Hamvas tanulmányait, szövegelemzéseit és fordításait. Az első kötet a védikus hagyományt és a hozzá szorosan kapcsolódó buddhista tradíció egy-egy elemét tartalmazza. A második kötet Kína taoista- és csan-hagyományából, a tibeti buddhizmus írásaiból és Japán zen szövegeiből válogat. A harmadik kötetben az Egyiptomi halottaskönyv, a Kabbala egy része (a Széfer jecira) és az iszlám misztika (szúfi), a görög hagyomány (Orpheusz, Empedoklész, Püthagorasz, Hérakleitosz) kapott helyet. A negyedik kötetben a közép-amerikai tradíció, rövid tanulmány az alkímiáról, egy Jakob Böhme-kommentár, és a Lélekről szóló negyven kérdés fordítása szerepel.

Rotterdami Erasmus: A nőkről és a házasságról c. válogatott fordításokat tartalmazó kötete egy olyan, fiatal kutatókból és tehetséges egyetemi hallgatókból alakult fordítóműhely első közös munkája, amely Rotterdami Erasmus (1469-1536) egyik legnagyobb hatású műve, a Colloquia teljes fordítását, valamint korszerű jegyzetapparátus kíséretében történő kiadását tűzte ki céljául. A munka illeszkedni próbál a nemzetközi tudományos trendekhez, hiszen olyan Rotterdami Erasmus: A nőkről és a házasságról c. válogatott fordításokat tartalmazó kötete egy olyan, fiatal kutatókból és tehetséges egyetemi hallgatókból alakult fordítóműhely első közös munkája, amely Rotterdami Erasmus (1469-1536) egyik legnagyobb hatású műve, a Colloquia teljes fordítását, valamint korszerű jegyzetapparátus kíséretében történő kiadását tűzte ki céljául. Az alkotók szilárd meggyőződése, hogy ezek a művek nem csupán a szakmai közönség, a XVI. századi eszmetörténetet kutató történészek, avagy a korral foglalkozó irodalomkutatók számára jelentenek kiaknázható és hasznosítható forrásanyagot, hanem egyúttal, szerzőjük eredeti szándékának megfelelően, nagyon is gyakorlatorientált, mindennapi etikai útmutatóval szolgálnak korra, nemre és vallásra való tekintet nélkül minden olyan mai olvasó számára is, akik napjaink értékeit elvesztő vagy semmibe vevő világában mégis valamiféle erkölcsi fogódzót keresnének. Nekik is szól ez a könyv.

A világ egyik leghíresebb jövő kutatója mögött harmincéves mérnöki praxis, számos könyv és ezer előadás áll. Munkája eredménye nem egyfajta jóslat, hanem a jövőre vonatkozó megállapítások, amelyek eddig 85%-ban beigazolódtak. Így például az SMS, a síkképe

Vita Sarmatica sorozat A lengyel kultúra modern klasszikusait bemutató sorozatunk kötete a Németországban és Lengyelországban egyaránt ismert és elismert filozófus rövid terjedelmű, de annál mélyrehatóbb írása az emberi felelősségről, filozófiai megalapozásáról, s ennek kapcsán a szerző antropológiai nézeteiről.

A Vajda Mihály Válogatott Művei első darabja előbb négy, kötetben korábban meg nem jelent írás segítségével kívánja bemutatni Vajda pályakezdését, majd a két Husserl-monográfia által a marxizmus és a fenomenológia szintézisére tett kísérleteit, valamint Napjaink egyik leghíresebb és legnagyobb hatású filozófusának négykötetesre tervezett életműkiadása a fiatalkori írásokkal indul (pl. Zárójelbe tett tudomány, Mítosz és ráció határán, A fasizmusról).

Szerző: Friedrich Nietzsche Kiadó: Trubadúr Könyvek Kiadó Oldalak száma: 588 Megjelenés: 2023 Kötés: Keménytáblás Hová lett Isten? Mit cselekedtünk? Talán bizony fenékig ittuk a tengert? Miféle spongya volt, amellyel eltöröltük körös-körül a teljes ho Az Im-ígyen szóla Zarathustra (1883) a filozófiatörténészek szerint szerzője kevésbé kidolgozott, nem elsőrangú fontosságú művei közé tartozik. Nem így vélekednek róla az irodalmárok, akik a költő Nietzsche egyik legjobb művének tartják. A nem filozófus Nietzsche-olvasóknak pedig mindenkor a legnépszerűbb, legkedvesebb olvasmánya volt. Műfajilag a nagy világköltemények, emberiség-költemények közé tartozik, állandó utalással, finom, művészi rájátszással a Bibliára. Cselekménye, története úgyszólván nincs. A szerző – alakmása, alteregója, a perzsa vallásalapító, Zarathustra maszkjában – próféciáit mondja el benne, hol tömören megfogalmazott aforizmák, hol prózai ditirambusok, hol ritmizált prózájú himnuszok, hol példabeszédek formájában (szerepel benne szabadvers is, a műfaj világviszonylatban legkiemelkedőbb darabjai közül). A huszadik század szinte minden fontos irodalmi irányzata sokat köszönhet e műnek, amely nélkül sem az elioti nagy poémákat, sem Adyt nem lehet igazán megérteni. A mű irodalomtörténeti, filozófiai és esztétikai szempontból alapvető jelentőségű.

Josef Seifert, a neves osztrák filozófus eddig megjelent művei a fenomenológiai realizmus elveit követik, vagyis azt a bölcseleti irányzatot, melyet Edmund Husserl alapozott meg, s amelyhez olyan nagy gondolkodók csatlakoztak, mint Adolf Reinach, Max Scheler, Dietrich von Hildebrand, Alexander Pfänder és Edith Stein. Az a filozófia, melyet ’fenomenológiai realizmus’-nak nevez, szorosan kötődik a klasszikus bölcseleti tradícióhoz, különösen Platónhoz és a platonizmus hagyományához, valamint az arisztotelészi gondolatvilághoz.