Filozófia Társadalom- és humántudomány

A Krisztus-legendáknak sok-sok vonása van, melyek mélyen feltárják sokrétű jelentőségét annak, amit a Krisztus-princípium jelent, és amit a világban véghez kell vinnie. A Krisztus-legendák egyik legmélyebb vonásához tartozik a három mágusnak, a három keleti királynak imádása és áldozata. De a keresztény tradícióknak ehhez az alapvető szimbólumához csak mélységes megértéssel szabad közelednünk. Később az a nézet alakult ki, hogy a három király közül az

A kiváló erdélyi néprajz-, népmesekutatót számos hazai kiadású munkájából is (Gyónás, Táltos és Pegazus, Poraiból újraéledő főnix) már jól ismerheti az érdeklődő olvasó. Jelen művében azt kutatta, kereste „milyen rejtetten és álcázva szövi át, sőt kuszálja össze a mítosz az emberiség történelmét; hogyan határozza meg máig, ugyancsak rejtetten és álcázva... sorsunkat, ünnep és hétköznapjainkat, végzetes, gonosz korunkat". De nem szabad, hogy e

Filozófiai antropológiai vázlat az asszimilációról Az asszimiláció számos tudományterület érdeklődésének áll homlokterében: a kérdést többek között a politológia, az antropológia, a társadalomfilozófia, a szociológia, a szociálpszichológia, az irodalomtudomány, a nyelvészet, a vallástörténet vagy a történelem egyaránt tanulmányozza – az összefoglaló elemzés a nevezett tudásterületek közelítéseivel él és az asszimiláció átfogó értelmezését kínáló kiegészítő tankönyv lehet.

II. változatlan utánnyomásAz ökológiai fenntarthatóság szempontjainak megfelelő kezdeményezések a társadalmi-gazdasági fenntarthatóság feltételeinek híján nem gyakorolnak környezetükre vonzerőt, a résztvevőktől aránytalanul nagy áldozatot követelnek, fennmaradásuk is kétséges. A falvak újjáélesztéséhez, a környezetbarát fejlesztésekhez szükséges feltételek nem adottak, de nem is elérhetetlenek, a kibontakozás egyik legfőbb akadálya az együttműködés Az ökológiai fenntarthatóság szempontjainak megfelelő kezdeményezések a társadalmi-gazdasági fenntarthatóság feltételeinek híján nem gyakorolnak környezetükre vonzerőt, a résztvevőktől aránytalanul nagy áldozatot követelnek, fennmaradásuk is kétséges. A falvak újjáélesztéséhez, a környezetbarát fejlesztésekhez szükséges feltételek nem adottak, de nem is elérhetetlenek, a kibontakozás egyik legfőbb akadálya az együttműködés hiánya. Lesz-e a csírából növény, hoz-e virágot, gyümölcse megérik-e, vagy elveri a jég? – a földet művelő ember tudja, hogy ezeket a kérdéseket a mezőgazdaságban soha nem lehet előre megválaszolni. Az egyre szélsőségesebbre forduló időjárás viszontagságait mifelénk tetézik az agrárpolitika kiszámíthatatlan változásai. Lesz-e még ereje a marhavagonkori népvándorlás hullámaitól sújtott, nemzedékről-nemzedékre megtizedelt és kifosztott magyar vidéknek, hogy a saját lábára álljon, s első lépésként helyreállítsa az ország önrendelkezését legalább az élelmezés terén? Vagy „Európa éléskamrája” most lesz csak igazán „három-millió koldus országa”? Mindezt megmutatja a jövő. E kötet lapjain az olvasó csupán látleleteket talál, úti beszámolókat a vidékfejlesztés rögös útján próbálkozó közösségekről,emberekről. Farkas Gabriella az ELTE Társadalomtudományi Karán működő Közös Örökségünk Kutatóműhely és a Nonprofit Média Központ Munkatársa, fordító. Fő érdeklődési területe a kistelepülési és kistérségi közösségépítés és gazdaságfejlesztés, valamint a társadalmi nyilvánosság és a civil média világa. Munkájához a kedvet és kitartást hat gyermeke adja. Lányi András Az ELTE TÁTK oktatója, író, filozófus. Esszékötetek, szépirodalmi művek szerzője, ökofilozófiai szövegggyűjtemények szerkesztője, az Élőlánc Magyarországért alapítója. A Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosi Hivatalának tudományos munkatársa. Válogatott ökofilozófiai tanulmányai Az ember fáj a földnek címmel a L'Harmattan Kiadónál jelentek meg 2010-ben.

A Működő Szellem rövid története 1996-ban látott napvilágot, azóta klasszikus művé, igazi kultuszkönyvvé vált. A szerző, Ken Wilber ugyanolyan otthonosan mozog a nyugati világban felhalmozott elméleti tudás, a természet- és társadalomtudományok, a pszicho A Működő Szellem rövid története 1996-ban látott napvilágot, azóta klasszikus művé, igazi kultuszkönyvvé vált. A szerző, Ken Wilber ugyanolyan otthonosan mozog a nyugati világban felhalmozott elméleti tudás, a természet- és társadalomtudományok, a pszichológia vagy a filozófia területén, mint a keleti bölcselet rendszereiben vagy éppen a misztika titokzatos ösvényein. Ebben a kötetben párbeszédes formában, személyes hangvétellel foglalja össze azt a kozmikus dimenziójú, mindent felölelő, integrált világképet, amelyet hatalmas ismeretanyag áttanulmányozása után alakított ki. Egy sor gondolatébresztő nézetet ad át korunk számos aktuális témájáról és ellentmondásáról, beleértve a nemek konfliktusát, a multikulturalizmust, az ökológiát és a környezeti etikát, de olvashatunk az emberi fejlődés mozgatórugóiról és folyamatáról éppúgy, mint napjaink ellaposodott világáról és sorskérdéseiről, a vallások és a spiritualitás helyéről. Wilber az evolúciót mint a Szellem kitárulkozó megnyilvánulását vizsgálja, az anyagtól az életen át az elméig halad, beleértve a spirituális fejlődés magasabb fázisait is, amelyekben a Szellem tudatára ébred önmagának. A végeredmény egy különleges és üdítő utazás a Kozmoszon át korunk egyik legnagyobb gondolkodójának vezetésével.

"Ez a kötet folytatása annak a sorozatnak, amelyet a vallás körében kezdtem el 2003-ban. A Vallás és hagyomány (L'Harmattan, 2003), valamint a Vallásbölcselet I-II. (Attraktor, 2004) c. köteteimet most kiegészítem ezzel a gyűjteménnyel, amelynek főcíme egyszerre vissza- és előretekintés: visszatekintés az európai kultúra évezredére és előretekintés a következő időszakra. A kort, amelyben élünk, továbbra sem lehet megérteni a vallás nélkül, mi több, átfogóan és jövőbe mutatóan csak a vallás alapján és a vallásra nézveérthető meg. Ez nemcsak gyakorlati, hanem főképpen elméleti követelmény, amelynek megvalósítását kísérlem meg az itt közreadott vázlatokban." (Mezei Balázs)

Nietzsche egyik utolsó munkája, melyben a filozófus nem sokkal elméje elborulása előtt összefoglalta tanítását. A kötetet a fordító rövid tanulmánya kíséri és jegyzetapparátus segíti az olvasót.

Corpus Hermeticum A hermetikus művészet egyszerre vallás, filozófia és természettudomány. Mint vallás, ez az ősi mágusok és minden korszak beavatottjának vallása, mint filozófia, alapjai megtalálhatóak az alexandriai iskola és Püthagorasz elméleteiben, A hermetikus művészet egyszerre vallás, filozófia és természettudomány. Mint vallás, ez az ősi mágusok és minden korszak beavatottjának vallása, mint filozófia, alapjai megtalálhatóak az alexandriai iskola és Püthagorasz elméleteiben, mint tudomány, módszereit Paracelsustól, Nicholas Flameltől és Raimundus Lullustól kell megtanulni. A tudomány csak azok számára valóságos, akik a filozófiát és a vallást egyaránt elismerik és megértik, és az előrelépésben egyedül az adeptus lesz sikeres, aki elérte az akarat egyeduralmát és így az elemi világ fejedelmévé válik. A Corpus Hermeticum az alábbiakat írja az emberi élet értelméről: Az ember kötelessége, hogy lelkét értelmével irányítsa, s ezáltal az isteni dolgok szemlélete arra vezetheti őt, hogy csak kevés figyelmet szenteljen halandó részének, melyet az alsóbb világ megőrzése érdekében csatoltak hozzá. Abból a célból, hogy az ember tökéletes legyen mindkét része tekintetében. Hermész, nem tudni hogyan, de az egész igazságot felfedte.

Akad-e még ezek után, aki elhiszi, hogy az árulás a hűség megnyilvánulása is lehet, és hogy a beszéd iránya nemcsak az ismétlések, hanem az elhajlások révén is megerősítést nyerhet? Természetesen örülnék, ha akadna valaki. Már csak azért is, mert így a Ba Túlzás nélkül mondható, Miroslav Marcelli a kortárs szlovák filozófia legnagyobb alakja. A pozsonyi Comenius Egyetem professzorára elméletileg leginkább a francia posztstrukturalista iskola hatott, Foucault-monográfiája a Kalligram kiadó slágerei közé tartozott mind szlovák, mind magyar nyelven a bölcseleti művek közt. Újabb könyvében Roland Barthes munkásságát járja körül a rá jellemző egyedi megközelítéssel és következtetésekkel.

Rotterdami Erasmus: A nőkről és a házasságról c. válogatott fordításokat tartalmazó kötete egy olyan, fiatal kutatókból és tehetséges egyetemi hallgatókból alakult fordítóműhely első közös munkája, amely Rotterdami Erasmus (1469-1536) egyik legnagyobb hatású műve, a Colloquia teljes fordítását, valamint korszerű jegyzetapparátus kíséretében történő kiadását tűzte ki céljául. A munka illeszkedni próbál a nemzetközi tudományos trendekhez, hiszen olyan Rotterdami Erasmus: A nőkről és a házasságról c. válogatott fordításokat tartalmazó kötete egy olyan, fiatal kutatókból és tehetséges egyetemi hallgatókból alakult fordítóműhely első közös munkája, amely Rotterdami Erasmus (1469-1536) egyik legnagyobb hatású műve, a Colloquia teljes fordítását, valamint korszerű jegyzetapparátus kíséretében történő kiadását tűzte ki céljául. Az alkotók szilárd meggyőződése, hogy ezek a művek nem csupán a szakmai közönség, a XVI. századi eszmetörténetet kutató történészek, avagy a korral foglalkozó irodalomkutatók számára jelentenek kiaknázható és hasznosítható forrásanyagot, hanem egyúttal, szerzőjük eredeti szándékának megfelelően, nagyon is gyakorlatorientált, mindennapi etikai útmutatóval szolgálnak korra, nemre és vallásra való tekintet nélkül minden olyan mai olvasó számára is, akik napjaink értékeit elvesztő vagy semmibe vevő világában mégis valamiféle erkölcsi fogódzót keresnének. Nekik is szól ez a könyv.

A világ egyik leghíresebb jövő kutatója mögött harmincéves mérnöki praxis, számos könyv és ezer előadás áll. Munkája eredménye nem egyfajta jóslat, hanem a jövőre vonatkozó megállapítások, amelyek eddig 85%-ban beigazolódtak. Így például az SMS, a síkképe

Vita Sarmatica sorozat A lengyel kultúra modern klasszikusait bemutató sorozatunk kötete a Németországban és Lengyelországban egyaránt ismert és elismert filozófus rövid terjedelmű, de annál mélyrehatóbb írása az emberi felelősségről, filozófiai megalapozásáról, s ennek kapcsán a szerző antropológiai nézeteiről.

A Vajda Mihály Válogatott Művei első darabja előbb négy, kötetben korábban meg nem jelent írás segítségével kívánja bemutatni Vajda pályakezdését, majd a két Husserl-monográfia által a marxizmus és a fenomenológia szintézisére tett kísérleteit, valamint Napjaink egyik leghíresebb és legnagyobb hatású filozófusának négykötetesre tervezett életműkiadása a fiatalkori írásokkal indul (pl. Zárójelbe tett tudomány, Mítosz és ráció határán, A fasizmusról).

XVI. Benedek pápa előszavával és Erdő Péter bíboros ajánlásával

Josef Seifert, a neves osztrák filozófus eddig megjelent művei a fenomenológiai realizmus elveit követik, vagyis azt a bölcseleti irányzatot, melyet Edmund Husserl alapozott meg, s amelyhez olyan nagy gondolkodók csatlakoztak, mint Adolf Reinach, Max Scheler, Dietrich von Hildebrand, Alexander Pfänder és Edith Stein. Az a filozófia, melyet ’fenomenológiai realizmus’-nak nevez, szorosan kötődik a klasszikus bölcseleti tradícióhoz, különösen Platónhoz és a platonizmus hagyományához, valamint az arisztotelészi gondolatvilághoz.

Koncepciók és viták a Kant utáni filozófiában