Egyéb könyvek

„Az élet egy táj, mely sivatagnak és viránynak keveréke, s milyennek látjuk? a szemponttól függ, ahonnan nézzük.” Szerelem, szenvedély, bosszú… Petőfi Sándor egyetlen regényét, A hóhér kötelét, mely egy árulás miatti bosszú története, ez a három szó jellemzi legpontosabban. Petőfit elsősorban költőként tartjuk számon, és csak kevesen tudják, hogy vannak prózai művei is, többek közt novellák és A hóhér kötele. Regényének főhőse, Andorlaki M

"Ha Toldi Miklós a magyar Héraklész, akkor János vitéz, a leleményes és horgaseszű, a magyar Odüsszeusz, Nauszikája pedig Iluska... Petőfi ezt a költeményét nagyon fiatalon, huszonegy éves korában írta, alig egy hét alatt. Egy csodagyermek műve ez, melyen az egész világ csodálkozhat, mert egy népnek sincs és nem is volt ilyen lírai költője, aki huszonegy éves korában ilyen bensőséges humorral, ilyen áldott kedéllyel szemlélte volna az életet."Kosztolányi Dezs

Jókedvében írta a helység kalapácsát Petőfi Sándor, csak úgy buzog, forr, sistereg ma is e szertelen vidámság, humor; ahogy olvassuk és jókedvűek leszünk mi is. Nincs ennél nagyobb ajándék, s hálás szívvel köszönjük a költőnek a derűs perceket és könnyebb lesz tőle a lelkünk, amíg együtt élünk a gunyorosan, de nagy szeretettel megírt teremtményeivel. Nevetve elmerengünk azon is, hogy e különös hősi eposz csipkelődve, fricskázva kicsúfolja a dagályos

„Az élet egy táj, mely sivatagnak és viránynak keveréke, s milyennek látjuk? a szemponttól függ, ahonnan nézzük.” Szerelem, szenvedély, bosszú… Petőfi Sándor egyetlen regényét, A hóhér kötelét, mely egy árulás miatti bosszú története, ez a három szó jellemzi legpontosabban. Petőfit elsősorban költőként tartjuk számon, és csak kevesen tudják, hogy vannak prózai művei is, többek közt novellák és A hóhér kötele. Regényének főhőse, Andorlaki M

Ki tudna többet a visszautasíthatatlan bókokról és a szerelmes lélek rejtelmeiről, mint Petőfi Sándor? Minek nevezzelek? – kérdi, és szerelmes tekintetével bebarangolja csodálata tárgyát. A ciklus legismertebb, s talán legszebb darabja, a Fa leszek, ha..., amelynek erotikus utalása Petőfi korában merésznek számított. Ám a kötetből a mai olvasó számára is átélhető, hogy a szerelem szabad és kortalan. Petőfi Sándor (1823–1849) a magyar irodalom megkerülhete

Petőfi kilenc elbeszélő költeménye közül kiemelkedik A helység kalapácsa (1844) és Az apostol (1848). Az előbbi, ez a komikus eposz, a műfaj paródiája halálos komolysággal üzen hadat a korábbi, patetikusságra is hajlamos irodalmi korszaknak. Egyben markáns művészi állásfoglalás: a költészetben mindennek és mindenkinek helye van, és így a nép életének is. Ezt a gondolatot – a nép igazságát és jogát – fogalmazza tovább Az apostolban. A drámai izzású k

Petőfi, a lánglelkű forradalmár, az alföld szerelmese, az egyszerűség kifejezője, a népdalok folytatója, a legszebb szerelmes versek költője, a jövőbe látó, a János vitéz megteremtője stb. Vajon van-e „igazi arca” Petőfinek? A jelen válogatás szeretné, hogy az – elsősorban diák –olvasó előítélet-mentesen ismerje meg a költő igazi arcát, így maradhat-válhat élővé a mai fiatalok számára is.

Jókedvében írta a helység kalapácsát Petőfi Sándor, csak úgy buzog, forr, sistereg ma is e szertelen vidámság, humor; ahogy olvassuk és jókedvűek leszünk mi is. Nincs ennél nagyobb ajándék, s hálás szívvel köszönjük a költőnek a derűs perceket és könnyebb lesz tőle a lelkünk, amíg együtt élünk a gunyorosan, de nagy szeretettel megírt teremtményeivel. Nevetve elmerengünk azon is, hogy e különös hősi eposz csipkelődve, fricskázva kicsúfolja a dagályos

Ki tudna többet a visszautasíthatatlan bókokról és a szerelmes lélek rejtelmeiről, mint Petőfi Sándor? Minek nevezzelek? – kérdi, és szerelmes tekintetével bebarangolja csodálata tárgyát. A ciklus legismertebb, s talán legszebb darabja, a Fa leszek, ha..., amelynek erotikus utalása Petőfi korában merésznek számított. Ám a kötetből a mai olvasó számára is átélhető, hogy a szerelem szabad és kortalan. Petőfi Sándor (1823–1849) a magyar irodalom megkerülhete

"Ha Toldi Miklós a magyar Héraklész, akkor János vitéz, a leleményes és horgaseszű, a magyar Odüsszeusz, Nauszikája pedig Iluska... Petőfi ezt a költeményét nagyon fiatalon, huszonegy éves korában írta, alig egy hét alatt. Egy csodagyermek műve ez, melyen az egész világ csodálkozhat, mert egy népnek sincs és nem is volt ilyen lírai költője, aki huszonegy éves korában ilyen bensőséges humorral, ilyen áldott kedéllyel szemlélte volna az életet."Kosztolányi Dezs

Kötetünk Petőfi Sándor összes prózai művét tartalmazza (a műfordításokat egy következő kötetben gyűjtöttük össze.) Petőfi Sándornak összesen öt novelláját, egy regényét, egy befejezett és egy töredékben maradt drámáját ismerjük. Szépirodalmi művei mellett jelentős publicisztikai munkásságot folytatott, írt útirajzokat, és prózai hagyatékában változatos műfajú, jellegű és terjedelmű egyéb szövegeket is olvashatunk. Fennmaradt levelezése több m

Petőfi jól ismert történetét Kosztolányi Dezső a "magyar Odüsszeiának" nevezte, melyben Kukorica Jancsiból, a juhászbojtárból sok utazás és kaland után János vitéz válik, s újabb megpróbáltatásokat követően végül Tündérországban rátalál szerelmére, Iluskára. Petőfi klasszikus verses meséje most először jelenik meg magyarul Kass János rajzaival.

Petőfi kilenc elbeszélő költeménye közül kiemelkedik A helység kalapácsa (1844) és Az apostol (1848). Az előbbi, ez a komikus eposz, a műfaj paródiája halálos komolysággal üzen hadat a korábbi, patetikusságra is hajlamos irodalmi korszaknak. Egyben markáns művészi állásfoglalás: a költészetben mindennek és mindenkinek helye van, és így a nép életének is. Ezt a gondolatot – a nép igazságát és jogát – fogalmazza tovább Az apostolban. A drámai izzású k

A nagy klasszikusok sorozatban lát napvilágot Petőfi Sándor összes verse. A definitív igényű sajtó alá rendezés, szerkesztés Kerényi Ferenc munkája.

A nagy klasszikusok sorozatban lát napvilágot Petőfi Sándor összes verse. A definitív igényű sajtó alá rendezés, szerkesztés Kerényi Ferenc munkája.

Petőfi, a lánglelkű forradalmár, az alföld szerelmese, az egyszerűség kifejezője, a népdalok folytatója, a legszebb szerelmes versek költője, a jövőbe látó, a János vitéz megteremtője stb. Vajon van-e „igazi arca” Petőfinek? A jelen válogatás szeretné, hogy az – elsősorban diák –olvasó előítélet-mentesen ismerje meg a költő igazi arcát, így maradhat-válhat élővé a mai fiatalok számára is.

Ki tudna többet a visszautasíthatatlan bókokról és a szerelmes lélek rejtelmeiről, mint Petőfi Sándor? Minek nevezzelek? – kérdi, és szerelmes tekintetével bebarangolja csodálata tárgyát. A ciklus legismertebb, s talán legszebb darabja, a Fa leszek, ha..., amelynek erotikus utalása Petőfi korában merésznek számított. Ám a kötetből a mai olvasó számára is átélhető, hogy a szerelem szabad és kortalan. Petőfi Sándor (1823–1849) a magyar irodalom megkerülhete

Kötetünk Petőfi Sándor összes prózai művét tartalmazza (a műfordításokat egy következő kötetben gyűjtöttük össze.) Petőfi Sándornak összesen öt novelláját, egy regényét, egy befejezett és egy töredékben maradt drámáját ismerjük. Szépirodalmi művei mellett jelentős publicisztikai munkásságot folytatott, írt útirajzokat, és prózai hagyatékában változatos műfajú, jellegű és terjedelmű egyéb szövegeket is olvashatunk. Fennmaradt levelezése több m