Móricz Zsigmond Egyéb könyvek

Az Erdély-trilógia izgalmakban bővelkedő második része a nagy fejedelmet, Bethlen Gábort, Erdély talán legnagyobb formátumú uralkodóját állítja az események középpontjába, akinek köszönhetően "Tündérkert" gazdasági, kulturális és diplomáciai tekintetben egyaránt aranykorát élhette. Felesége, Károlyi Zsuzsanna, a klasszikus fejedelemasszony első mintaképe, férjének bizalmasa, segítőtársa, gyakran helyettese is volt. Szigorú erkölcsösségét, vallásoss

A Légy jó mindhalálig Móricz Zsigmond egyik legszebb regénye, sőt talán legtöbbet forgatott műve. Fiatalok és idősek egyaránt szívesen olvassák vagy olvassák újra. Szinte részévé vált életünknek, mindenki megismerkedett vele gyermekkorában. A gyorsan múló idő, a tovatűnő ifjúság ellenére kitörölhetetlenül nyomot hagy bennünk Nyilas Misi sorsa, a debreceni kollégium, a könyv teljes világa. A remekművek titka a lélek legmélyén keresendő: a Légy jó mindh

"A kollégium nagy, komor, négyszögű épület." - A regénynek már az első mondata a századforduló Debrecenjét idézi: a kollégiumot, a Nagytemplomot két zöldsapkás tornyával, a kollégium mellett, a Darabos utca felőli oldalon Csokonainak egykori iskolája felé néző bronzszobrát. A "maradandóság városa" ez, ahogy Ady írja róla. A híres kollégiumban él, szenved, tanul a Móricz iskoláskorát idéző regényhős: Nyilas Misi. "Színjeles tanuló, a kollégium kitüntete

„Iszonyúan magyar” – írta saját művéről Móricz, és (újra)olvasva az Úri murit, nem kételkedhetünk abban, hogy megállapítása a mai napig kísért. A közel száz éve született mű vaskos humorával, a magyar dzsentri világfájdalmas küzdelmeivel és tivornyáival egy széteső nemzetgazdaság eltékozolt tehetségeinek világa. Szakhmáry Zoltán feladja, hogy tovább küzdjön az adósságaival és magánéleti problémáival. Talán egyedül abban bízhatunk, hogy a t

A Légy jó mindhalálig megjelenése óta eltelt több mint száz év alatt Nyilas Misi a magyar irodalom klasszikus alakjává vált. Becsületről, jóságról és tiszta szívről mesélő történetével a mai olvasó is tud azonosulni. A kötet az egykori debreceni kollégiumi élet hiteles képét festi meg, miközben bemutatja az emberi természet esendő oldalát és a kisember kiszolgáltatottságát. Móricz Zsigmond ifjúsági regényét csaknem húsz nyelvre fordították le, Magyar

Írói pályája vége felé írta meg a "hitvány árvagyerekek" sorsát ábrázoló és zsoltárokra tagolt könyvét Móricz Zsigmond, melyet mindmáig a legjobb és legfontosabb művei között tart számon utókora. Móricz lírai regényt teremtett Csöre, a kis lelencgyerek életének a tanyásparasztnál, a nagygazdánál és az iparos kispolgárnál eltöltött néhány esztendeje anyagából. Móricz Zsigmond folyóiratában, a Kelet Népében így nyilatkozott írói szándékár

Móricz Zsigmond harmincéves volt, amikor végre kitűnt íróként: Osvát Ernő közölte a Nyugatban 1908-ban nevezetes novelláját, a Hét krajcárt, amely meghozta számára a kirobbanó sikert, s a Nyugat íróinak, elsősorban Ady Endrének a barátságát, aki lelkendező cikket írt a Nyugatba a novelláról. Regényeivel, elbeszéléseivel, színdarabjaival, publicisztikájával ettől kezdve Móricz, aki Ady szerint „egyedül felér egy forradalmi szabadcsapattal”, haláláig a

Móricz Zsigmond rímes állatmeséi a bölcsődések, óvodások örök kedvencei. A sziporkázó humorral megírt, megunhatatlan művek a családi mesélések és a gyerekfoglalkozások máig legnépszerűbb és legjátékosabb darabjai. Az iciri-piciri kismacska, a furfangos kecskemama, a bölcs róka, a farkas eszén túljáró kismalacok vagy a török Mehemed alakját most Buza Krisztina bájos rajzai keltik életre.

"Volt egyszer egy iciri piciri házacska, Ott lakott egy iciri piciri kismacska..." A Pagony verses lapozóiban klasszikus és kortárs költők verseit olvashatjátok mai és izgalmas illusztrációkkal - mert verset hallgatni és duruzsolni is jó!

Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet Móricz Zsigmond az ereje teljében lévő, tündöklő naphoz hasonlította: "Soha ilyen erős és fiatal nem volt a fejedelem" - írja róla az Erdély-trilógia befejező, harmadik részében. A hatalmát immár évek óta gyakorló uralkodót ambíciói arra sarkallják, hogy az egész világot "a bajból a jóra, a setétségből a nap világosságába" fordítsa, Erdélyt függetlenítse az osztrák és a török befolyástól, majd újraegyesítse Magy

A Légy jó mindhalálig Móricz Zsigmond egyik legszebb regénye, sőt talán legtöbbet forgatott műve. Fiatalok és idősek egyaránt szívesen olvassák vagy olvassák újra. Szinte részévé vált életünknek, mindenki megismerkedett vele gyermekkorában. A gyorsan múló idő, a tovatűnő ifjúság ellenére kitörölhetetlenül nyomot hagy bennünk Nyilas Misi sorsa, a debreceni kollégium, a könyv teljes világa. A remekművek titka a lélek legmélyén keresendő: a Légy jó mindh

A Légy jó mindhalálig megjelenése óta eltelt több mint száz év alatt Nyilas Misi a magyar irodalom klasszikus alakjává vált. Becsületről, jóságról és tiszta szívről mesélő történetével a mai olvasó is tud azonosulni. A kötet az egykori debreceni kollégiumi élet hiteles képét festi meg, miközben bemutatja az emberi természet esendő oldalát és a kisember kiszolgáltatottságát. Móricz Zsigmond ifjúsági regényét csaknem húsz nyelvre fordították le, Magyar

Írói pályája vége felé írta meg a "hitvány árvagyerekek" sorsát ábrázoló és zsoltárokra tagolt könyvét Móricz Zsigmond, melyet mindmáig a legjobb és legfontosabb művei között tart számon utókora. Móricz lírai regényt teremtett Csöre, a kis lelencgyerek életének a tanyásparasztnál, a nagygazdánál és az iparos kispolgárnál eltöltött néhány esztendeje anyagából. Móricz Zsigmond folyóiratában, a Kelet Népében így nyilatkozott írói szándékáró

Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet Móricz Zsigmond az ereje teljében lévő, tündöklő naphoz hasonlította: "Soha ilyen erős és fiatal nem volt a fejedelem" - írja róla az Erdély-trilógia befejező, harmadik részében. A hatalmát immár évek óta gyakorló uralkodót ambíciói arra sarkallják, hogy az egész világot "a bajból a jóra, a setétségből a nap világosságába" fordítsa, Erdélyt függetlenítse az osztrák és a török befolyástól, majd újraegyesítse Ma

Az Erdély-trilógia izgalmakban bővelkedő második része a nagy fejedelmet, Bethlen Gábort, Erdély talán legnagyobb formátumú uralkodóját állítja az események középpontjába, akinek köszönhetően "Tündérkert" gazdasági, kulturális és diplomáciai tekintetben egyaránt aranykorát élhette. Felesége, Károlyi Zsuzsanna, a klasszikus fejedelemasszony első mintaképe, férjének bizalmasa, segítőtársa, gyakran helyettese is volt. Szigorú erkölcsösségét, valláso

"Volt egyszer egy iciri piciri házacska, Ott lakott egy iciri piciri kismacska..." A Pagony verses lapozóiban klasszikus és kortárs költők verseit olvashatjátok mai és izgalmas illusztrációkkal - mert verset hallgatni és duruzsolni is jó!