Milan Kundera Egyéb könyvek

"Mikor a kommunizmus szedte a sátorfáját Európából", a párizsi repülőtéren összetalálkozik a cseh Irena és Josef. Az utóbbi húsz évet mindketten szülőföldjüktől távol töltötték, emigrációban. A most a negyvenes éveiben járó nő Franciaországban, az ötvenes éveit taposó férfi Dániában telepedett le, s hogy Csehország felszabadult az elnyomás alól, egykori hazájukba tartanak látogatóba. Szabadnak érzik magukat, ám a múlt árnyai, az otthon maradt csal

Halhatatlanság - ugyan ez a cím olvasható a könyv borítóján, ám az elbeszélésben megjelenő Kundera, mikor barátja új, filozofikus-érzéki regénye címe felől érdeklődik, így válaszol: A lét elviselhetetlen könnyűsége. "De hiszen, ha jól emlékszem, azt már valaki megírta" - értetlenkedik a barát. "Én! De akkor rossz címet választottam. Ez a cím annak a regénynek jár, amit most írok" - szögezi le az író.Akár komolyan vesszük a kijelentést, akár nem, Kund

Az élet máshol van - ma már szállóige a rimbaud-i sor, s ebben nem kis szerepe van, hogy a világhírű cseh író, Milan Kundera még a 60-as évek végén Csehszlovákiában írt, de már francia nyelven, 1973-ban megjelent regényének címéül választotta. A 30-as és 40-es évek Prágájában játszódó, hol barokkosan zsúfolt, hol szürrealisztikusan látomásos, ám mégis realisztikus, széles ívű társadalmi és emberi tablót felrajzoló regényében az író szarkasztikus

Két fiatalember botlik egymásba hajnaltájt egy franciaországi kastélyszálló parkjában. Egyikük a tizennyolcadik század szülötte, s épp egy libertinus szerelmi románc nem mindennapi tapasztalatától megrészegülve keresi a hintóját, amellyel hazatérhet. Másikuk a huszadik század végéről való, s egy rovartani konferencián vetette be hódítási képességeit. Mindketten égnek a közlésvágytól, hogy elmesélhessék egymásnak erotikus kalandjukat. A kizökkent idő, de

Kisvárosi szálloda a normandiai tengerparton. Chantal a szerelmét, Jean-Marcot várja a víkendjükre. Amikor a férfi megérkezik, szomorúan csak annyit mond neki: „Többé nem fordulnak utánam a férfiak.” Később azonban titokzatos levélkét talál párizsi otthonuk postaládájában: „A sarkában vagyok, mint egy spion: maga szép, nagyon szép.” Majd újabb és újabb szerelmes leveleket kap rejtélyes imádójától, s az idősödő nő kivirul, szinte minden szembejövő f

„A regény nem a valóságot vizsgálja, hanem a létet. A lét pedig nem az, ami megtörtént, a lét az emberi lehetőségek birodalma, mindaz, amivé az ember válhat, amire képes. A regényírók, amikor új és új emberi lehetőségeket tárnak fel, a lét térképét rajzolják meg… A regényíró nem történész, nem próféta: a lét kutatója” - vallja Milan Kundera (1929-2023) Jeruzsálem-, Herder- és Franz Kafka-díjas, világhírű cseh író A regény művészete című, 1

Tomá¹, a jó nevű sebész nagy szoknyabolond, igazi nőfaló, aki úgy váltogatja szeretőit, mint más a fehérneműjét. Ám egy szép napon beleszeret egy kisvárosi pincérnőbe, Terezába, és feleségül veszi. A Don Juan-i, gazdag és mozgalmas szexuális életéről azonban nem hajlandó lemondani, nagy fájdalmat okozva ezzel az egyetlen valóban szeretett lénynek. Mindehhez háttérül az 1968-as prágai tavasz eseményei, majd drámája, az orosz invázió, az első napok euforik

Öregedő párizsi férfiak róják a Luxemburg-kert gyalogútjait, fiatal lányok kivillanó köldökét vizslatják, miközben a nők ringó fara mégis vágykeltőbbnek bizonyul számukra. Egyikük rákbetegnek hazudja magát és koktélpartira invitálja a többieket. Másikuk pakisztáninak adja ki magát és kitalált nyelven csábítja a portugál szobalányt. Sztálin munkatársai a vécében toporzékolnak, csak ott merik kimondani, amit vezérük jelenlétében kénytelenek elfojtani -

Végérvényesen kivágta a biztosítékot a Szovjetunió cseh helytartóinál, amikor a száműzetésben élő szerző regénye 1979-ben francia nyelven, majd nem sokkal később angolul is megjelent. A nevetés és felejtés könyve nem a szokatlan szerkezete, vagy a képzelet és a valóság - itt-ott a mágikus realizmust idéző - kevercse miatt bosszantotta fel a pártapparátust. Sokkal inkább az egykori Csehország elvesztésének sajátosan elbeszélt krónikája fájt nekik, különö

"Mikor egyik művész a másikról nyilatkozik, mindenkor önmagáról is beszél (közvetve, utalásosan), csakis ez ad súlyt értékítéletének" - írja Milan Kundera 2009-ben a 80. születésnapjára megjelentetett esszéfüzérében, s ez alól ő maga sem kivétel. Mikor meghatározó, esetenként sorsdöntő találkozásait veszi számba az irodalom (Rabelais, Dosztojevszkij, Broch, Céline, Márquez, Fuentes, Anatole France, a francia szürrealisták, Malaparte), a képzőművészet (B

Öregedő párizsi férfiak róják a Luxemburg-kert gyalogútjait, fiatal lányok kivillanó köldökét vizslatják, miközben a nők ringó fara mégis vágykeltőbbnek bizonyul számukra. Egyikük rákbetegnek hazudja magát és koktélpartira invitálja a többieket. Másikuk pakisztáninak adja ki magát és kitalált nyelven csábítja a portugál szobalányt. Sztálin munkatársai a vécében toporzékolnak, csak ott merik kimondani, amit vezérük jelenlétében kénytelenek elfojtani -

Tomá¹, a jó nevű sebész nagy szoknyabolond, igazi nőfaló, aki úgy váltogatja szeretőit, mint más a fehérneműjét. Ám egy szép napon beleszeret egy kisvárosi pincérnőbe, Terezába, és feleségül veszi. A Don Juan-i, gazdag és mozgalmas szexuális életéről azonban nem hajlandó lemondani, nagy fájdalmat okozva ezzel az egyetlen valóban szeretett lénynek. Mindehhez háttérül az 1968-as prágai tavasz eseményei, majd drámája, az orosz invázió, az első napok euforik

Egy reggel, tanítás előtt egy "embertelennek, közönségesnek és szadistának" mutatkozó iskolaigazgató azzal adja a világ és önmaga tudtára belső meghasonlottságát, hogy a még üres osztályteremben női nemi szervet szimbolizáló rombuszt rajzol a táblára. Némi habozás után egyenlőségjelet biggyeszt mellé, és az egyenlet másik oldalára odaírja: "igazgató." Az iskola felbolydul, vizsgálóbizottság alakul, mindenki a tettest keresi. Ahogy ilyenkor lenni szokott, az

Az élet máshol van - ma már szállóige a rimbaud-i sor, s ebben nem kis szerepe van, hogy a világhírű cseh író, Milan Kundera még a 60-as évek végén Csehszlovákiában írt, de már francia nyelven, 1973-ban megjelent regényének címéül választotta. A 30-as és 40-es évek Prágájában játszódó, hol barokkosan zsúfolt, hol szürrealisztikusan látomásos, ám mégis realisztikus, széles ívű társadalmi és emberi tablót felrajzoló regényében az író szarkasztikus

„Amikor hazámra rászakadt a nyomasztó orosz irracionalitás, ösztönös késztetést éreztem, hogy bőségesen merítsek a Nyugat újkorának szelleméből. És úgy találtam, hogy az sehol sincs olyan töményen sűrítve, mint az értelem, humor és fantázia karneváljában, a Mindenmindegy Jakab meg a gazdájá-ban. Hogy minél tovább Jakab és a gazdája társaságában maradhassak, képzeletemben egyre-másra úgy jelentek meg, mint saját színdarabom figurái. Személyes vigaszu

"Mikor a kommunizmus szedte a sátorfáját Európából", a párizsi repülőtéren összetalálkozik a cseh Irena és Josef. Az utóbbi húsz évet mindketten szülőföldjüktől távol töltötték, emigrációban. A most a negyvenes éveiben járó nő Franciaországban, az ötvenes éveit taposó férfi Dániában telepedett le, s hogy Csehország felszabadult az elnyomás alól, egykori hazájukba tartanak látogatóba. Szabadnak érzik magukat, ám a múlt árnyai, az otthon maradt csal

Két fiatalember botlik egymásba hajnaltájt egy franciaországi kastélyszálló parkjában. Egyikük a tizennyolcadik század szülötte, s épp egy libertinus szerelmi románc nem mindennapi tapasztalatától megrészegülve keresi a hintóját, amellyel hazatérhet. Másikuk a huszadik század végéről való, s egy rovartani konferencián vetette be hódítási képességeit. Mindketten égnek a közlésvágytól, hogy elmesélhessék egymásnak erotikus kalandjukat. A kizökkent idő, de

Végérvényesen kivágta a biztosítékot a Szovjetunió cseh helytartóinál, amikor a száműzetésben élő szerző regénye 1979-ben francia nyelven, majd nem sokkal később angolul is megjelent. A nevetés és felejtés könyve nem a szokatlan szerkezete, vagy a képzelet és a valóság - itt-ott a mágikus realizmust idéző - kevercse miatt bosszantotta fel a pártapparátust. Sokkal inkább az egykori Csehország elvesztésének sajátosan elbeszélt krónikája fájt nekik, különö

Halhatatlanság - ugyan ez a cím olvasható a könyv borítóján, ám az elbeszélésben megjelenő Kundera, mikor barátja új, filozofikus-érzéki regénye címe felől érdeklődik, így válaszol: A lét elviselhetetlen könnyűsége. "De hiszen, ha jól emlékszem, azt már valaki megírta" - értetlenkedik a barát. "Én! De akkor rossz címet választottam. Ez a cím annak a regénynek jár, amit most írok" - szögezi le az író.Akár komolyan vesszük a kijelentést, akár nem, Kund

"Mikor egyik művész a másikról nyilatkozik, mindenkor önmagáról is beszél (közvetve, utalásosan), csakis ez ad súlyt értékítéletének" - írja Milan Kundera 2009-ben a 80. születésnapjára megjelentetett esszéfüzérében, s ez alól ő maga sem kivétel. Mikor meghatározó, esetenként sorsdöntő találkozásait veszi számba az irodalom (Rabelais, Dosztojevszkij, Broch, Céline, Márquez, Fuentes, Anatole France, a francia szürrealisták, Malaparte), a képzőművészet (B