Elif Shafak Egyéb könyvek

Isztambulban, a Cabal utcában áll a valaha jobb időket látott Bonbonpalota. Történetünk idején az utcát ellepi a szemét, a környékről ugyanis mindenki a Bonbonpalota melletti kert falához hordja a hulladékát. A lakásokban elviselhetetlen bűz terjeng, és mindent elárasztanak a bogarak, csótányok, tetvek, bolhák. Különös emberek lakják a bolhapalotát: az alkoholista egyetemi tanár, aki válása után harsány barátnője vállán lel vigaszt; a meleg ikerpár, Celal é

Elif Shafak (1971– ) díjnyertes brit–török regényíró, Törökország legolvasottabb női szerzője. Törökül és angolul ír. Mind ez idáig tizenkét regénye jelent meg, műveit pedig ötven nyelvre fordították le. Shafak politikatudományokból doktorált, és neves nemzetközi egyetemeken tanított. Lelkes harcos, aki a nők egyenjogúságáért, az LMBTQ+ jogokért és a szabadságjogok betartatásáért küzd. 2017-ben a Politico beválasztotta azon tizenkét személy közé,

Nicosia az egyetlen kettéosztott főváros a világon. Más nyelv, más írás, más emlékezet uralkodik a két oldalon – írja Elif Shafak új regényének elején. Mégis van, ami akadálytalanul jár át a görög és a török Ciprus határán: a szél, a madarak – és a szerelem. De mennyi esélye van a hetvenes években az egyik napról a másikra földi pokollá váló Nicosiában az elszabaduló erőszak közepette egy görög fiúnak, Kosztasznak, és egy török lánynak, Defné

Él egy furcsa török család Isztambulban, négy generáció, és csupa nő – köztük földrajztanárnő, csendes őrült, városszerte híres jósnő, tetováló-művésznő –, a férfi tagok ugyanis sajnálatosan rendre korán elhaláloznak. Egy másik furcsa család San Franciscóban él; ők örmények, és nem tudnak, nem is akarnak szabadulni annak emlékétől, hogy Törökországban 1915-ben deportálták és lemészárolták az örményeket. A két családot a köztük lévő hat

Elif Shafak (1971– ) díjnyertes brit–török regényíró, Törökország legolvasottabb női szerzője. Törökül és angolul ír. Mind ez idáig tizenkét regénye jelent meg, műveit pedig ötven nyelvre fordították le. Shafak politikatudományokból doktorált, és neves nemzetközi egyetemeken tanított. Lelkes harcos, aki a nők egyenjogúságáért, az LMBTQ+ jogokért és a szabadságjogok betartatásáért küzd. 2017-ben a Politico beválasztotta azon tizenkét személy közé,

Isztambulban, a Cabal utcában áll a valaha jobb időket látott Bonbonpalota. Történetünk idején az utcát ellepi a szemét, a környékről ugyanis mindenki a Bonbonpalota melletti kert falához hordja a hulladékát. A lakásokban elviselhetetlen bűz terjeng, és mindent elárasztanak a bogarak, csótányok, tetvek, bolhák. Különös emberek lakják a bolhapalotát: az alkoholista egyetemi tanár, aki válása után harsány barátnője vállán lel vigaszt; a meleg ikerpár, Celal é

Isztambulból Oxfordba, és vissza Isztambulba - lebilincselő történet hűségről és barátságról, hagyományról és modernségről, szerelemről és árulásról. Peri gazdag háziasszony, éppen vacsoravendégségbe tart egy impozáns isztambuli házba a tengerparton, amikor egy koldus kis híján kitépi a kezéből a retiküljét. A dulakodás közben kihullik a táskából egy régi fénykép - három fiatal nőt és egy egyetemi oktatót ábrázol. Egy olyan szerelem régi emléke

Ez a mese egy rendkívül okos, találékony és kíváncsi isztambuli kislányról szól, aki folyton izgalmas ötleteken gondolkodik. Van azonban egy óriási problémája: nem szereti a saját nevét.Hogy juthatott olyasmi a szülei eszébe, hogy egy röhejes növényről nevezzék el? Legalább a Viola, Jázmin vagy Ibolya nevet adták volna neki! De nem, az ő választásuk a Muskátlira esett - egy bokros, évelő növényre, amelynek elég furcsa illata van.Az iskolában az osztálytársa

Ez a mese egy rendkívül okos, találékony és kíváncsi isztambuli kislányról szól, aki folyton izgalmas ötleteken gondolkodik. Van azonban egy óriási problémája: nem szereti a saját nevét.Hogy juthatott olyasmi a szülei eszébe, hogy egy röhejes növényről nevezzék el? Legalább a Viola, Jázmin vagy Ibolya nevet adták volna neki! De nem, az ő választásuk a Muskátlira esett - egy bokros, évelő növényre, amelynek elég furcsa illata van.Az iskolában az osztálytársa

Nicosia az egyetlen kettéosztott főváros a világon. Más nyelv, más írás, más emlékezet uralkodik a két oldalon – írja Elif Shafak új regényének elején. Mégis van, ami akadálytalanul jár át a görög és a török Ciprus határán: a szél, a madarak – és a szerelem. De mennyi esélye van a hetvenes években az egyik napról a másikra földi pokollá váló Nicosiában az elszabaduló erőszak közepette egy görög fiúnak, Kosztasznak, és egy török lánynak, Defné

A modern Seherezádé, a legnépszerűbb török írónő legújabb története – egy kisfiúról, aki tizenkét évesen elefánthajcsárnak kerül a híres és hírhedt Hürrem szultána udvarába. A helyszín Isztambul, az időpont a tizenhatodik század. Tizenéves potyautas érkezik hajón a városba, különleges ajándékot hoz Szulejmán szultánnak. A kisfiúnak nincs senkije és semmije, csak Csota, a ritka és értékes fehér elefánt, amelyet a szeráj, vagyis a palota állatkertj

Isztambulból Oxfordba, és vissza Isztambulba - lebilincselő történet hűségről és barátságról, hagyományról és modernségről, szerelemről és árulásról. Peri gazdag háziasszony, éppen vacsoravendégségbe tart egy impozáns isztambuli házba a tengerparton, amikor egy koldus kis híján kitépi a kezéből a retiküljét. A dulakodás közben kihullik a táskából egy régi fénykép - három fiatal nőt és egy egyetemi oktatót ábrázol. Egy olyan szerelem régi emléke

Ella negyvenéves, jómódú, a sorsával tökéletesen elégedett amerikai háziasszony, aki férje és három gyermeke kiszolgálásának szenteli életét, és még azt se nagyon bánja, hogy a férje rendszeresen megcsalja. Egy napon a nagylányával folytatott vita után rádöbben, hogy tulajdonképpen boldogtalan, és nagyon hiányzik a szerelem az életéből. Mivel gyermekei már nem igénylik állandó figyelmét, távmunkát vállal egy neves könyvkiadónál. Első feladatául egy is