Benkő László Egyéb könyvek

Az 1526-os mohácsi csatát megelőző két évtizedben történtek, az ország belső viszonyainak rendbetételére irányuló, de elvesztegetett lehetőségek szinte sorsszerűen vezettek e vereséghez. Történelemszemléletünkben gyökeret vert az a meggyőződés, hogy a magyar nemesség megosztottságának következményeként eleve számolni kellett volna egy ekkora tragédia lehetőségével, és a törököket kétségkívül nagyban segítették az orvosolatlan belpolitikai problémá

Az Anjou-házból származó I. Károly, ismertebb nevén Károly Róbert magyar király a XIV. század első negyedében kíméletlen harcok árán megszabadította az országot az oligarchák átkos hatalmától. Megteremtette a belső rendet, ami gazdasági fellendülést hozott, és az ország virágzásnak indult. A kincstár megtelt, és az uralkodó most már az ország fejlődésével, a szövetségi kapcsolatok kiépítésével foglalkozhatott. Nagybátyjával, a nápolyi Bölcs Róber

1344 első felében a Nápolyból hazatért Erzsébet magyar anyakirályné követeket küldött Kelemen pápához Avignonba, hogy fényes ajándékokkal és több tízezer arannyal végre rendezze fia, András herceg koronázásának ügyét. A Kúria azonban további összeget követelt, de garanciát mégsem adott András trónra léptetéséhez.Ezzel a telhetetlenséggel új szakaszába lépett a diplomáciai háború. A Johannát befolyása alatt tartó Valois Katalin hercegné kezdeményez

Kinizsi Pál a magyar történelem egyik különös és kiemelkedő alakja. De ki volt valójában Kinizsi, akit már életében is legendák öveztek? Aki Mátyás királynak malomkő tálcán szolgálta fel az italt? Aki két halott törökkel a hóna alatt, egy harmadikkal a foga között járta győzelmi táncát a csata után? Vajon miféle érdekek mozgatták akkoriban az országot és az országnagyokat, s milyen szerep jutott mindebből Kinizsinek? A számtalan harci cselekmény mellet

I. (Nagy) Lajos magyar király Szent László sírjánál esküt tett arra, hogy az elődei által vérrel és fegyverrel szerzett területeket - amelyekre Velence és mások rátették a kezüket - bármi áron visszaszerzi. Ám a győztes velencei hadjáratot követő békeszerződést a dózse folytonosan kijátszotta, ráadásul ismételten megjelent a politika színterén Johanna nápolyi királynő is, aki szintén számos módon igyekezett gátolni Lajos itáliai hatalmi törekvéseit.

Nagy Lajos, hogy igazának érvényt szerezzen, és megbosszulja öccse, András herceg meggyilkolását, hadjáratot vezetett Nápoly ellen. De hiába volt sikeres harcaiban, hiába menekült el Johanna Nápolyból, amint a magyar király távozott az országból, a helyiek szinte nyomban fellázadtak a hátrahagyott kormányzó ellen.Johanna eközben ismét legnagyobb pártfogójánál, a franciaországi Avignonban székelő pápánál keresett segítséget. A szentatya, Nápoly hűbérura ter

1344 első felében a Nápolyból hazatért Erzsébet magyar anyakirályné követeket küldött Kelemen pápához Avignonba, hogy fényes ajándékokkal és több tízezer arannyal végre rendezze fia, András herceg koronázásának ügyét. A Kúria azonban további összeget követelt, de garanciát mégsem adott András trónra léptetéséhez.Ezzel a telhetetlenséggel új szakaszába lépett a diplomáciai háború. A Johannát befolyása alatt tartó Valois Katalin hercegné kezdeményez

Lassan eljár az idő I. Lajos, a nagy lovagkirály felett. A magyar és a lengyel trón együttesen túl nagy terhet jelent számára, s életét mindjobban megnehezítik korábbi sebesülései. Ismeretlen betegség is kínozza, amit egyes orvosok leprának vélnek. Lengyelországba az anyját küldi, hogy helyettesítse őt a krakkói trónon, de e lépése csak újabb bonyodalmakat okoz. Mivel fiúörököse nincs, kénytelen leányaira - Máriára és Hedvigre - hagynia országait. A

Lassan eljár az idő I. Lajos, a nagy lovagkirály felett. A magyar és a lengyel trón együttesen túl nagy terhet jelent számára, s életét mindjobban megnehezítik korábbi sebesülései. Ismeretlen betegség is kínozza, amit egyes orvosok leprának vélnek. Lengyelországba az anyját küldi, hogy helyettesítse őt a krakkói trónon, de e lépése csak újabb bonyodalmakat okoz. Mivel fiúörököse nincs, kénytelen leányaira - Máriára és Hedvigre - hagynia országait. Az ud

Amint az Árpád nagyfejedelem vezette törzsszövetség birtokba vette a Kárpát-medencét, rögtön gondoskodni kellett annak védelméről, elsősorban a velük nyugatról határos Keleti Frank Birodalom ellenséges magatartása miatt. A nyugati kereszténység kezdettől fogva kártékony, pogány nemzetet látott a magyarságban; kisebb hányada dicső hőstettnek vélte volna, ha a magyarokat kereszténnyé tehetik, mások azonban a teljes kiirtásukban látták az egyedüli megoldást. A

Amint az Árpád nagyfejedelem vezette törzsszövetség birtokba vette a Kárpát-medencét, rögtön gondoskodni kellett annak védelméről, elsősorban a velük nyugatról határos Keleti Frank Birodalom ellenséges magatartása miatt. A nyugati kereszténység kezdettől fogva kártékony, pogány nemzetet látott a magyarságban; kisebb hányada dicső hőstettnek vélte volna, ha a magyarokat kereszténnyé tehetik, mások azonban a teljes kiirtásukban látták az egyedüli megoldást. A

Kinizsi Pál a magyar történelem egyik különös és kiemelkedő alakja. De ki volt valójában Kinizsi, akit már életében is legendák öveztek? Aki Mátyás királynak malomkő tálcán szolgálta fel az italt? Aki két halott törökkel a hóna alatt, egy harmadikkal a foga között járta győzelmi táncát a csata után? Vajon miféle érdekek mozgatták akkoriban az országot és az országnagyokat, s milyen szerep jutott mindebből Kinizsinek? A számtalan harci cselekmény mell

Az Anjou-házból származó I. Károly, ismertebb nevén Károly Róbert magyar király a XIV. század első negyedében kíméletlen harcok árán megszabadította az országot az oligarchák átkos hatalmától. Megteremtette a belső rendet, ami gazdasági fellendülést hozott, és az ország virágzásnak indult. A kincstár megtelt, és az uralkodó most már az ország fejlődésével, a szövetségi kapcsolatok kiépítésével foglalkozhatott. Nagybátyjával, a nápolyi Bölcs Róber

I. (Nagy) Lajos magyar király Szent László sírjánál esküt tett arra, hogy az elődei által vérrel és fegyverrel szerzett területeket - amelyekre Velence és mások rátették a kezüket - bármi áron visszaszerzi. Ám a győztes velencei hadjáratot követő békeszerződést a dózse folytonosan kijátszotta, ráadásul ismételten megjelent a politika színterén Johanna nápolyi királynő is, aki szintén számos módon igyekezett gátolni Lajos itáliai hatalmi törekvéseit. L

Nagy Lajos, hogy igazának érvényt szerezzen, és megbosszulja öccse, András herceg meggyilkolását, hadjáratot vezetett Nápoly ellen. De hiába volt sikeres harcaiban, hiába menekült el Johanna Nápolyból, amint a magyar király távozott az országból, a helyiek szinte nyomban fellázadtak a hátrahagyott kormányzó ellen.Johanna eközben ismét legnagyobb pártfogójánál, a franciaországi Avignonban székelő pápánál keresett segítséget. A szentatya, Nápoly hűbérura ter

Ez a kötet abba a korba vezet vissza, amikor a magyar törzsek még a Fekete-tenger feletti tágas sztyeppevidéken szállásoltak, majd felkerekedtek, hogy a Kárpátok karéján belül elfoglalják a több száz évvel korábban élt hun uralkodó, Attila által hátrahagyott földet. Bepillantást nyerhetünk a törzsek életébe, szokásaiba és hiedelemvilágába, valamint a Kazár Kaganátustól történt elszakadás után kialakult politikai helyzetbe. Ekkoriban már komolyan számolni k