Hogy válasszak routert magamnak?

Routerre, magyar nevén útválasztóra mindenképpen szükségünk van, ha az internetkapcsolatot egynél több eszközzel is szeretnénk használni egyszerre. A vásárlásánál választhatunk vezetékes és vezeték nélküli, azaz wifis típusok közül.


Ma már nincs akkor árkülönbség a vezetékes és rádiós kategória között, úgyhogy mindenképp a vezeték-nélkülit válasszuk abban az esetben is, ha éppen nincs szükségünk a rádiós összeköttetésre, mert egyre több az olyan eszköz, ami csak és kizárólag ezt a kapcsolattípust támogatja (okostelefonok, tabletek).

Mire jó még a router?

Belső antennás szimultán Dual Band Wi-Fi router a Netgear WNDR3800-as.
Az útválasztó ráadásul nem csak arra használható, hogy megossza a kapcsolatot az eszközeink között. A router elvégzi helyettünk az internethálózatra való csatlakozást (ahol szükséges; például PPPoE csatlakozást alkalmazó ADSL), valamint tűzfalként is funkcionál, tehát több kívülről érkező fenyegetésnek is ellenáll PC-re telepített tűzfalszoftver nélkül.

Az újabb típusokba a QoS WMM névre hallgató csomagütemezés is bekerült, ami a routerre csatlakozó gépek által generált adatforgalmat ütemezi. Ennek hála már nem fordulhat elő, hogy egy nagy sávszélességet igénylő alkalmazást futtató (letöltés, p2 fájlmegosztás) számítógép miatt a többi felhasználónak ne jusson rendelkezésre álló sávszélességből, valamint a router dinamikusan priorizál az áthaladó csomagok között, azaz a fontos kéréseket (VoIP telefonálás, kép- vagy hangátvitel, e-mail stb.) a kevésbé fontosak (pl. torrent) elé engedi.

Csatlakoztatási tanácsok, nem csak vezetékes készülékekhez

A router hátulja gyakran árulkodik a képességeiről.
Mindegyik ma kapható routeren RJ-45 típusú, ismertebb nevén UTP csatlakozókat találunk. Ez azonban nem árulkodik az vezetékes átviteli sebességről, hiszen a Fast Ethernet (100 megabit/s) és Gigabit Ethernet (1000 megabit/s) szabvány is ugyanezt a csatlakozót használja. Fontos, hogy tisztában legyünk a szükségleteinkkel!

Amennyiben internetkapcsolatunk gyorsabb, mint 100 megabit, akkor kötelező olyan routert választanunk, ami támogatja a gigabites átvitelt az internet (WAN) porton keresztül is (pontosabban azon a csatlakozón, amire a modemet kell rákötni). Ha az internetelérésünk nem indokolja gigabites portok meglétét, ettől még szükségünk lehet rá, ha több számítógépünk van, és gyakran mozgatunk közöttük adatot a helyi (LAN) hálózaton. A 100 megabites szabványon másodpercenként 10-12 megabájtot lehet átvinni, ami nem túl sok azt figyelembe véve, hogy a ma kapható merevlemezek 50-90 MB/másodperces, míg az SSD-k még ennél is nagyobb adatátviteli tempóra képesek.A 100 megabit ilyenkor tehát rendkívül kevés, a nagyméretű adatok mozgatása ez esetben sok időbe telik, ezért ajánlott a másodpercenként 100-120 megabájt átvitelére is képes gigabites változatot vásárolni.

A gigabites tempó kihasználásának azonban feltétele is van: a PC-be, notebookba vagy egyéb eszközbe épített vezetékes hálózati vezérlőnknek is támogatnia kell a gigabites szabványt, ellenben csak 100 megabit lesz az átviteli sebesség akkor is, ha gigabites routert választottunk.
A másik követelmény a gigabites tempó esetében, hogy legalább Cat.5e típusú UTP kábelt használjunk, de ajánlott a Cat.6 vagy Cat.7 is.

Fogyasztás és „zöld” funkciók

Bár a routerek nem fogyasztanak sokat, de sokszor egész álló nap be vannak kapcsolva, ezért fogyasztásuk éves szinten már nem elhanyagolható. Legyünk tekintettel a fogyasztási adatokra, illetve ha spórolni akarunk az árammal, akkor az extra energiatakarékos funkciókkal ellátott típusokat keressük. Ezek a routerek képesek lekapcsolni azokat a vezetékes portokat, melyek végén egyáltalán nincs, vagy kikapcsolt állapotú PC van, illetve a vezeték hosszától függően látja el árammal a kapukat. Zöld funkciók közé tartozik még a Wi-Fi-időzítés, amivel a rádiós funkciókat kikapcsolhatjuk a nem kívánt időszakban, valamint az egyszerű kikapcsoló gomb is, amivel könnyen ki- és bekapcsolhatjuk a routert (például ha elmegyünk otthonról, akkor akár ki is kapcsolhatjuk).