Társadalom- és humántudomány vásárlás

Sokan nem értjük még magunkat sem – vajon mi a bajunk, mikor elvileg elégedettek lehetnénk? Úgy látjuk, hogy másoknak sokkal súlyosabbak a gondjaik, miközben azt érezzük, hogy bennünk van a hiba, vagy abban, amit csinálunk, amiért nem tudunk fölszabadulta

Gyermekpszichológusként jellemző élményem, hogy elbizonytalanodott, bűntudattal küzdő szülők keresnek fel. Valamit tapasztalnak gyermeküknél, de nem tudják, hogy az adott viselkedés/tünet bajt jelez-e, és azt sem, hogy ők szülőként jól kezelik-e a felmerü

Amikor nem tudod, mi a baj, de valahogy semmi sem jó… Ez a könyv azoknak szól, akik úgy érzik, alvajáróként élik az életüket, válaszokat keresnek kihívást jelentő érzéseikre, és olyan gyakorlati eszközöket szeretnének elsajátítani, amikkel végre elkezdhet

Az emberek sokszor a családjukban kapják a legnagyobb érzelmi pofonokat, a legmélyebb kapcsolati sérüléseket. Családban élni lehet igazi ajándék – de érzelmi érettség nélkül pszichés csatatérré is válhat otthonunk. Fontos lenne megtanulni, hogy még ebben

Azt hiszem, minden szokás illúzió, és a szabadság az igazi valóság. Mindannyian szabadságra vagyunk ítélve, és egy ember nem lehet nem szabad. _x000D_ _x000D_ Feldmár András 1940-ben született Budapesten, 1956-ban vándorolt ki Kanadába, ahol előbb matemat

Sir Christopher Munro Clark 1960-ban született, Németországban és az Egyesült Királyságban élő ausztrál történész. Sydney-ben és Berlinben tanult történelmet, majd a Cambridge-i Egyetemen doktorált, ahol a modern európai történelem professzora lett. Kutat

Elképzelhető-e, hogy az MI jobban ismerjen minket, mint mi saját magunkat? Miért nem lesz biztonságos a volán mögé ülni az önvezető járművek világában? Jogában és hatalmában áll-e majd a gépeknek az emberi élet kioltásáról dönteni? A 21. században a meste

A nemzeti oldal legfőbb ereje sokszínűségéből is fakad, amely a kormányzó pártokon belül éppúgy megvan, mint a széles merítésű szellemi holdudvarban és a társadalmi koalíció tekintetében. A magyar jobboldal sikerét a közösségben való gondolkodás és cselek

A könyv kulcsszava a megértés. A szerző, dr. Wenn Lawson – aki maga is autista – a kötetben kritikusan ismerteti az autizmus eddigi elméleteit (kognitív elméletek), rávilágítva azok erősségeire és gyengéire, majd részben a saját életéből vett tapasztalato

A női mentalitáskutatás és életmódelemzés aktualizált problematikája, hogy az emancipálódott nők miért találják nehezen önálló hangjukat, és a patriarchátus alakította rendszerbe simulva hogyan próbálnak helytállni. A Női beszély című kötetben összefoglaló olvasható egy történeti kutatássorozat következő állomásáról, amelynek visszatérő kérdésfeltevése, hogy a több évezredes lemaradásban lévő nők miképpen élnek a publicitás adta lehetősége

Lakner Zoltán és Tóth Ákos négy éve megjelent közös kötetük után, amelyben az Orbán-rendszer kialakulását vizsgálták a maguk sajátos szemléletmódjával, publicisztikai és elemző eszközeikkel, most azt veszik számba, hová jutottunk. Írásaik folyamatos reflexiók, a jelennel feleselők, a jövőt óvók, és sajátos időutazásra invitálók: vajon előre tudhattuk-e, mi jön? Erre számítottunk? Csinálhattuk volna másképp is? Számvetés e kötet, amelyben nemcsak a

Török József: orvos, természettudós, tanár. 1813. október 14-én a Bars vármegyei Alsóváradon született. Testvére Török Pál református püspök volt. A selmeci evangélikus líceumban tanult. Középiskoláit, bölcsészeti, jogi és hittani tanulmányait a debreceni református főiskolán végezte. 1836-tól Pesten folytatott orvosi tanulmányokat. 1842-ben avatták orvosdoktorrá. Ezután külföldi útra indult. Berlinben, Párizsban főleg a sebészet terén képezte tovább

Van-e ma égetőbben aktuális téma a klímaválságnál? Annak nyomasztó tudata, hogy Földünk az emberi tevékenység következtében fokozatosan melegszik, egyre inkább a mindennapjaink részévé válik. A tudományos élet szakértői napról napra vészhelyzetet hirdetnek, évente dőlnek meg hőségrekordok, és egyre riasztóbbak a statisztikák. Hogyan lehetne érdekelté tenni az emberiséget tulajdon túlélésében? Miképp tudnánk leküzdeni azt a tétlen közönyt, mely lehete

A „Magyar nemes családok” című 11 kötetes gyűjtemény ma könyv formában már szinte fellelhetetlen. A hatalmas családtörténeti gyűjtemény több mint 40.000 családot és 120.000 nevet sorakoztat fel. A szerző véleménye szerint: „Egy ilyen gyűjteményes munka sohasem lehet teljes és minden adatában feltétlenül hiteles. Szerzője rá van kényszerítve az előzőleg már megjelent hasonló tárgyú munkákra, amelyek szintén korábbi munkákra támaszkodnak.” De ezid

A két tanulmány Kalotaszeg babonás hitrendszerét mutatja be. A két kiváló néprajztudós: Dr. Jankó János és Dr. Wlislocki Henrik gyűjtéséből és kutatómunkájából több tanulmány is született, ezekből mutat be egy-egy tanulmányt a kötetünk.

Meghökkentő állítás ez egy olyan közéletben, ami a harcról, az ellenfél állandó lejáratásáról szól. Ez a könyv ugyanakkor azt mutatja be konfliktusról konfliktusra haladva, hogy valójában nem baj, ha nem tudunk megállapodni egy nemzeti alapvetésben. Sokkal nagyobb probléma, ha úgy érezzük, hogy erre kell elfecsérelnünk az időnket. Ez pótcselekvéssé válik, és kiszorítja azt az igényt, hogy új és új megoldásokat találjunk társadalmi problémáinkra.

Francesco Petrarca élete végéhez közeledve alkotta meg legjelentősebb filozófiai művét A tudatlanságról címmel. Az írás kiindulópontja az, hogy az idősödő, széles körben elismert költőt négy velencei ifjú megtámadta azzal, hogy „jó ember ugyan, de valójában tudatlan”. Ez a tudatlanság azonban – amint az egyértelműen kiderül az olvasó számára – nem egyéb, mint ismeretelméletileg megalapozott kétely a természettudomány vezető szerepével kapcsolatban

A kiváló erdélyi néprajz-, népmesekutatót számos hazai kiadású munkájából is (Gyónás, Táltos és Pegazus, Poraiból újraéledő főnix) már jól ismerheti az érdeklődő olvasó. Jelen művében azt kutatta, kereste „milyen rejtetten és álcázva szövi át, sőt kuszálja össze a mítosz az emberiség történelmét; hogyan határozza meg máig, ugyancsak rejtetten és álcázva... sorsunkat, ünnep és hétköznapjainkat, végzetes, gonosz korunkat". De nem szabad, hogy e

,,Szent Vencel, Husz János és Tomáš Masaryk népe nem lesz rabszolgák nemzete." 1938. szeptember 30-án Neville Chamberlain brit miniszterelnök Adolf Hitler német kancellárral folytatott müncheni tárgyalásáról hazaérkezett Londonba. A repülőgép lépcsőjéről emelte magasba azt a papírlapot, amelyet ő is, a Führer is aláírt: ebben megígérték, Nagy-Britannia és Németország soha többé nem visel háborút egymás ellen. Chamberlain hazahozta ,,a tisztességes

A termék, amely nem megy tönkre, a kapitalizmus rémálma. Rontja a kereskedelmi forgalmat. A fogyasztás viszont gazdasági rendszerünk hajtómotorja, s ezért eldobjuk a régit és javítás helyett újat veszünk – kivált, mert manapság ez utóbbi gyakran olcsóbb. Az 1920-as évek izzólámpakartelljét követően sok termék nem tart már annyi ideig, ameddig erre valójában képes lenne: az izzószálak idő előtt kiégnek, a tintasugaras nyomtatók chip-vezérlés parancsára bes