Társadalom- és humántudomány vásárlás

Jó ideje szinte egyik krízisből esünk át a másikba. A világban súlyos, életfenyegető dolgok történnek, és mindnyájan a bizonytalanság alapélményét éljük át. Mint amikor egy hullámvasút utasának kinyíló táskájából szerte szóródnak az értékei, és ő azok után kapva vissza akarja nyerni, ami széthullott, ami fontos. Keressük tetteink célját, értelmét. Miben bízzunk? Hol itt a segítség? Hol van a remény?Nehéz időket élünk az emberi kapcsolatok viszon

Miért szeretünk? Miért éppen azt szeretjük, akit szeretünk? Szeretjük is, akibe szerelmesek vagyunk? Miért múlik el a szerelem, és miért alakul át idővel szeretetté? Másképp szeret a nő, mint a férfi? Csak néhány kérdés, amelyekre Révai Gábor és beszélgetőpartnerei: a humánetológus Csányi Vilmos és a pszichológus Bánki György esettanulmányokra, tudományos példákra és saját személyes tapasztalataikra hivatkozva a válaszokat keresik. Egyik legősibb ösz

• Irodalomtudomány
Ez a könyv egy speciális irodalmi lexikon, mely egy-egy település magyar irodalmi vonatkozásait ismerteti. Ráadásul, nem csupán a mai Magyarország területén, hanem még a Kárpát-medencén is túl tekintve: Calcuttától kezdve New Yorkon át egészen Jeruzsálemig mutatja be az irodalmunk szempontjából fontos helységeket, s földrajzi egységeket. Irodalombarátok, tanárok, irodalmi ország- és világjáráshoz kedvet érző diákok egyaránt haszonnal forgathatják a könyvet, de azok is, akiket érdekel jelenlegi lakóhelyük, vagy származási helyük múltja, kiváltképp annak irodalmi vonatkozásai.

Huszka József (Kiskunfélegyháza, 1854. november 20. – Budapest, 1934. március 31.) tanár, néprajzkutató. A szerző a magyar ornamentika kutatásának igazi szakértője. A díszítőművészetünk eredetét és különböző kultúrákkal való kapcsolatát vizsgálta éle

A „Magyar nemes családok” című 11 kötetes gyűjtemény ma könyv formában már szinte fellelhetetlen. A hatalmas családtörténeti gyűjtemény több mint 40.000 családot és 120.000 nevet sorakoztat fel. A szerző véleménye szerint: „Egy ilyen gyűjteményes mun

A „Magyar nemes családok” című 11 kötetes gyűjtemény ma könyv formában már szinte fellelhetetlen. A hatalmas családtörténeti gyűjtemény több mint 40.000 családot és 120.000 nevet sorakoztat fel. A szerző véleménye szerint: „Egy ilyen gyűjteményes mun

Ágoston óta tudni: legkétesebb ismerősünk az idő. Legkétesebb akkor egy ismerős (grammatikai állítás), ha nonszensz már a kérdés is, láttuk-e valaha. Az idő nem látnivaló. Nem időzik sem másban, sem máskor; azt sem tudni, van-e belőle másik. Nemlétező

A magyar oktató mese (fabula, állatmese) irodalmára kétségtelenül nagy hatással volt a nyugat európai, elsősorban a német és ennek közvetítésével a francia meseirodalom. Története nagy vonásokban, megegyezik a német oktató mese történetével. A XVI. sz

Mi tesz valakit gonosszá, vagy jóvá? Mi a hatása a jólétnek vagy a nyomornak a születendő gyermek lelkére és egyéniségére? Van-e a léleknek hatalma a halál fölött? És a költőnek? És hol a határa az anyai szeretetnek? Örök kérdések. S a választ csak a

A mai magyar társadalom ideológiai alapon (is) végletesen megosztott. A szemben álló két tábor egyaránt meg van győződve, hogy minden jó tőle való, minden rossznak pedig a másik a forrása. Orbán versus Gyurcsány, egyszerűsíthetnénk még tovább. Időnkén

A norvég Szociális Minisztérium, bár alapítója volt, mégis csak mint megfigyelő kívánt részt venni az Áttelepítési Bizottság (ÁB) munkájában. A minisztérium igen szigorúan, ugyanakkor pontosan határozta meg az ÁB hatáskörét: Az ÁB felelős minden, Nor

Goldziher Ignác (Székesfehérvár, 1850. június 22. – Budapest, 1921. november 13.) magyar orientalista, egyetemi tanár, keletkutató, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Értekezése az összehasonlító mythologia fejlődéséről egy igazi érdekessége a témán

Talán nem is készült olyan nagyon arra, hogy bármelyik pillanatban eltűnjön. Talán tényleg elhitte magáról azt, amit a hozzá legközelebb állók szerint másokkal is igyekezett elhitetni: a láthatatlanságát. Élve az önszuggesztióval, gyakran még a tükör

Mi az, hogy igazság? Mi a dolgok eredete? Van-e rend az Univerzumban? Honnan származnak azok az a dolgok, amelyeket a világban tapasztalunk, és hová kerülnek, amikor elpusztulnak? A Kr. e. 6. és 5. század fordulóján Hérakleitosz és Parmenidész ezek

A régi, XIX. század előtti népviselet tanulmányozása meglehetősen nehéz feladat. Képes ábrázolásaink a népviseletről jóformán alig vannak. Viseletképek – néhány esetet kivéve – nem maradtak reánk. Festő, rajzoló a paraszti viseletben nem látott semmi

A változással a legtöbben ellentmondásos viszonyt ápolunk. Gyakran kívánjuk, vágyunk rá, reménykedünk benne – ugyanakkor tartunk is tőle, és sokszor mégis visszatérünk azokhoz a szokásainkhoz, viselkedéseinkhez és választásainkhoz, amelyektől meg akar

Két nemzeti ruhadarabunkról, a subáról és a szűrről s annak műipari jellegéről szándékozom írni. A nép teszi a nemzetet! A nép a fatörzs, a többi csak röpke levél s virág. A népkarakter egyes nyilvánulásai: nemzeti vonások! A nép nyelve, szokása, ru

A CSODASZARVAS-monda, nemzetünk legfontosabb mondája. Mert minden nemzet büszkélkedik eredetmondával. Nem kérdezzük mennyi benne a valóság és mennyi a költői, mesélői fantázia. Hozzánk tartozik, büszkén meséljük és adjuk tovább.

„Jobbítgatás a maradandóság egyedül való talpköve; a jobbítgatás pedig szükségesen hibakeresést és találást teszen fel. Nincs író, kinek gondolkozásmódja, ismeretei, hajlandóságai s művei jobbítást nem fogadhatnának el; s jaj annak, ki ezen jobbításra

Csűry Bálint (1886-1941) nyelvész, egyetemi tanár az erdélyi tudományos élet kiemelkedő alakja. Munkásságának döntő többsége a magyar nyelvtudományhoz, azon belül is a dialektológiához kapcsolódik. E területen végzett feldolgozó tevékenységének nagyob