Irodalom vásárlás

A Semmi kis életek című nagy sikerű regény szerzőjének negyedik novelláskötete A Jóisten megvakul. Papp Sándor Zsigmond, akit a kritika néhány évvel ezelőtt ígéretesen tehetséges prózaíróként emlegetett, mára ezt az ígéretet beváltotta. A kötetben olv

A kötet írásai a magyar kulturális nemzet eszméjének szolgálatában állnak. Szerzőjük ezért foglalkozik bennük olyan írástudókkal, éljenek ők egykoron a mai Magyarországon, Erdélyben, a Felvidéken, Kárpátalján, Délvidéken vagy éppen a nyugati világban

A szerző Nikola Tesla élete alapján írt első kötetében, amely Megszállottak címen jelent meg, a világhírű feltaláló hivatalos életrajzaival ellentétben nem hal meg New York-i szállodaszobájában, hanem fiatalsága kedvenc városába, Budapestre teleportál

Félálom-novellák Légrádi Gergely etűd-novelláinak szinte mindegyike a félálmok határvidékén szólal meg, ott, ahol időben és térben távol eső pólusok látszólag könnyedén összekapcsolódnak, és az így létrejövő ellentétekből bontakozik ki e szövegek külö

Ezekben a különféle interjúkban az idén hetvenesztendős Szörényi professzorról nemcsak azt tudhatjuk meg, hogy „mindentudó” a bölcsészet világában, de azt is, hogy a sok tudás nem jár feltétlenül unalmassággal és szárazsággal. A vele töltött beszélget

Alice Munróról azt tartják, hogy az emberi szív minden rezdülésének hangot tud adni. Az Esély, Hamarosan, Csend című történetekben, melyekből Pedro Almodóvar Julieta címen rendezett filmet, ismét rácsodálkozhatunk virtuozitására. A három történetből a

A két kisregény elbeszélője 1978 áprilisában egy derűs nap délutánján épp baseballmeccset nézett a tokiói Dzsingú stadionban, amikor a pillanat hatása alatt megérett benne az elhatározás, hogy regényíró lesz. Így is lett, eljött az ideje, hogy elmesél

II. Katalin cárnő a halálán van. Az utolsó harminchat órában lejátszódik előtte életének útja, amelyen anhalt-zerbsti Zsófia hercegnőként indult, és kora egyik leghatalmasabb uralkodójaként ért célba. A felvilágosult kormányzásra vágyó, öntudatos Zsóf

Ungvári Tamás eszmetörténeti panorámájában az IDŐ fogalmának lényegét kutatja, összefüggésben az irodalommal (ezen belül is a regény műfajával), a kultúrával, a filozófiával, a tudománnyal. A nagyszabású mű alapjául szolgáló kötetről (A regény és az i

Régi és új versek, velük pedig visszatérő dátumok és helyek dramatizált, jelenetező, filmszerű, lírai snittekben. A megszólaló rendezi és játssza valamennyi alak szerepét: a bohémtól a szenvedőig használja ki az irodalmi travesztiát a mindennapokban.

Elégikus költészet, ahol az öröm és a harmónia iránti nosztalgia a természeti szépség megfoghatatlanságának és a szellemi kultúra pusztulásának hol enyhébb, hol élesebb fájdalmával vegyül.

Mire számítanak a visszatérők? Történhet itt valami más is, mint ami eddig megesett? Csender Levente novellahősei „hosszú, borzadályos utcán” botorkálnak. Ide nem hoznak magukkal kacatokat az emberek, épp elég az ormótlan életükkel végigcsörömpölni ra