Publicisztika vásárlás

• További könyveink
Vallomásos írásai után Schäffer Erzsébet legújabb könyvében „kinéz a világba”. Kötete, a tőle megszokott izgalmas válogatásban, ismert és ismeretlen emberek életmeséinek fűzére. Ajánlása személyes találkozásaitól átfűtött üzenet. „Kincsemberek között élünk. Ha elveszíted a kedved, ha reggel nem akarsz felkelni, gondolj rájuk. Sokszor mesének is beillik a történetük. Pedig egyiküké sem mese. Exupéry írja valahol: „Mily kevés zajt csapnak az igazi csodák!” Találjanak rá a csodákra. A könyvben… És önmagukban is.” Részlet az egyik beszélgetésből: „Sétálunk a nyíregyházi kiserdőben, a gyerekek most szanaszét vannak. Orosz Anikó rám néz: – A megoldások az egyszerűségben vannak. Egyszerűen kellene élni. Ha bajod van, menj ki az erdőre, ne akarj semmit, a fák lehajolnak és elveszik a gondjaidat. Hallgatod egy patak csörgedezését… Csak úgy. Megtisztulsz. Amit nézel, azzá leszel. Ha óriásplakátot nézel, plázába jársz, üres leszel. Ha erdőben jársz, ha mozogsz, keringeted az energiáidat, táncolsz, úszol, szeretkezel, jól leszel. Ha begubódzol, rosszul leszel. Eredj ki a természetbe, dörzsöld át magad, válts hideget, meleget, jól leszel… Nem bonyolult, egyszerű.”

• Riport, interjú
„Gyereklelkű író volt, a felnőttek világát is gyerekszemmel nézte. Nincs ennél szebb és érzékenyebb nézőpont. Ezért szól minden írása egyszerre a gyerekeknek és a felnőtteknek.” Csukás István "Kedély és mesélőkedv – ezek a sokat emlegetett tulajdonságok elfedték Lázár Ervin másik két, jelentős írói erényét: a nyelvi pontosságát és a mély, vesékbe látó emberismeretét." Mészáros Sándor irodalomkritikus "Olyan világban élünk, amelyben már nemigen hisz senki senkinek. De van egy író, Lázár Ervin, akinek hiszünk. Mert ő a hihetetlenről ír. Arról, hogy van örömteli meglepetés és szép szomorúság, van a világban még titok és jóság. Arról ír, hogy mégiscsak jó, fájdalmas és nagyszerű dolog embernek lenni." Hankiss Elemér

• További könyveink
Nevetlen: szójátékra alkalmas. Egy kárpátaljai település. Még ma is magyarok lakják. Nem vált nevetlenné, mint annyi egykor magyarlakta vidék. Nevetlen még őrzi a nevetést nevetlen fájdalmak fölött. A valódi választó vonalak nem a látható vagy láthatatlan határok, hanem a szív közönye és az ész esztelensége. A kapcsolat is a szívben és a gondolatban kezdődik. Itt válhat elszakíthatatlanná. „Aki nem ismeri azt a falut, ahonnan származik, nem tudja, hogy milyen falut keres”- tartja egy kínai közmondás. Vagyis nem elég csupán önmagunk megismerésére törekednünk, hanem annak a közegnek is, amelyikből származunk - vallja a szerző

• Riport, interjú
A francia enciklopédia szellemi atyjának színházelméleti írása, mely párbeszédes formában elemzi Diderot esztétikájának gyakorlati következtetéseit. Első magyar fordítás.

„Talán ?jobb lenne, ha ezúttal egyedül jönne” –, mondta Dr Kutrucz Katalin, a budapesti Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgató helyettese a telefonba. Legutóbbi látogatásomkor ugyanis egy barátomat is magammal vittem, aki jogász "Talán jobb lenne, ha ezúttal egyedül jönne" -, mondta Dr Kutrucz Katalin, a budapesti Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgató helyettese a telefonba. Legutóbbi látogatásomkor ugyanis egy barátomat is magammal vittem, aki jogász, és nálam jobban kiismeri magát a levéltárakban. Dr. Kutrucz akkor hűvös hivatalossággal viselkedett: kimért, személytelen és tárgyszerű volt. … Most azonban egészen más hangon beszélt - emberségesen és együtt érzőn. Ettől kissé ideges lettem. Nem sokkal korábban az egyik legkiválóbb magyar író is kikérte az édesapja aktáit - és az iratokból az a megdöbbentő tény derült ki, hogy az álnokság és a hitszegés a saját családját is megfertőzte. Az ÁVO… egyik legismertebb kutatója engem is figyelmeztetett, amikor a szüleim iratainak a megtekintését kérvényeztem, hogy "Pandora szelencéjét" akarom kinyitni. Én azonban ragaszkodtam hozzá, hogy megtudjam az igazságot a szüleimről, és arról, hogy mi is történt valójában Budapesten a hidegháború régmúlt napjaiban, amikor a nővérem és én még gyermekek voltunk. A szüleim sok mindent elhallgattak a családunk történetében - jóllehet édesapám nagyra becsült újságíró volt a maga idejében, aki az 1956-os magyar forradalomról írott tudósításaiért díjakat kapott, és általános elismerésben volt része. "Ti már amerikaiak vagytok - mondogatta a Papa -, meg sem értenétek, milyen volt az élet a fasiszták és a kommunisták alatt." Kati Marton szülei a legjelentősebb amerikai hírügynökségek - az UPI és az AP - budapesti tudósítói voltak a 40-es évek végétől - azokban a sötét években, amikor a leggátlástalanabbul dühöngött az ÁVO terrorja, amikor rajtuk kívül már nem volt külföldi tudósító a külvilágtól egyre hermetikusabban elzárt Magyarországon. Tudósítottak Rajk és Mindszenty peréről - és igyekeztek igazat írni, fittyet hányva a hatóságoknak. Úgy viselkedtek "mintha…" - mintha normális dolog lett volna magyar létükre amerikai újságírónak lenni az ötvenes évek Magyarországán. Helyzetük kényes volt, és mondhatni eleve gyanús mindenki szemében - a hidegháború általános kémhisztériája idején nemcsak a magyar hatóságok, de az amerikaiak is kémet sejtettek bennük. Az ÁVO minden lépésüket figyelte, és besúgókkal vette körül őket, mialatt a Marton házaspár szinte felszabadult könnyedséggel - valójában hihetetlen feszültségek közepette - élte a nyugati újságírók életét, ami a kor Magyarországán természetesen merő látszat lehetett csupán. A hatóságok lassan, de biztosan egyre szorosabbra húzták a hurkot körülöttük, de - ki tudja, miért? - egészen 1954-ig eltűrték a tevékenységüket. Akkor aztán letartóztatták előbb az apát, majd az édesanyát is - kislányaik pedig, a 9 éves Kati és három évvel idősebb nővére egyszerre kicsöppent az addigi védettségből, és egy ismeretlen családhoz került, mélységes szegénységbe. A család viszontagságos története az ÁVO börtönével, a szabadulással és az emigrációval azonban nem ér véget: a Marton család már évek óta Amerikában élt, hitük szerint teljes biztonságban, amikor ide is utánuk nyúlt a magyar titkosszolgálat keze…

Ezt a kötetet a véletlen szülte. Amikor 2008-ban a Hét évtized ízei című könyvem megjelent, egy e-mailt kaptam Csányi Vilmos barátomtól, amelyben kérte, hadd készítsen ő címlapot következő könyvemhez. Igen ám, de ezt már megígértem Réczey Zoli barátomnak, „Most pedig eljött az idő, hogy fejet hajtsak és köszönetet mondjak mind a hatvanhét barátomnak a lehetőségért, hogy ez a könyv létrejöhetett. Az ő önzetlen és szeretetteljes segítségük, nagyvonalú hozzáállásuk és bölcs tanácsaik kellettek ahhoz, hogy egy futó gondolatból kézzelfogható kötet szülessen.” – írja Alexander Brody könyve utószavában. A könyv 67 neves (Csányi Vilmos, Gyarmati Dezső, Zwack Péter) és kevésbé ismert személyiség vallomása a barátságról, életről, emberi kapcsolatokról.

• További könyveink
2010-ben az Éghajlat Könyvkiadó a Hitel folyóirattal és a Nagyítás hetilappal együtt „A szociográfia újjáéledése” címmel közös szociográfiai pályázatot írt ki, melyre több, mint száz munka érkezett. Szinte mindegyik írás érdekes valamiért: bennük a magyar nép mindennapi élete rajzolódik ki. Jelen válogatáskötet a díjazott írásokon kívül további, nagyobb nyilvánosságot érdemlő műveket is közöl. Egy ország lelkiismeretéhez és önismeretéhez hozzátartozik, hogy hírt kapjon és adjon az ország valós állapotáról. Trianon után a fiatal népi irodalom vállalta magára ezt a szerepet, és rendre beszámolt sorsokról, élethelyzetekről, gondokról és örömökről. Most újra felhívtuk az embereket arra, járjuk körbe az országot megint - célunk megvalósult: egy műfaj újjáéledt. Szeretnénk mindenki figyelmébe ajánlani ezt a helyzetjelentések, segélykiáltások, emlékeztetők formájában készített körképet.

• Riport, interjú
Hivatásukat gyakorló és pályamódosító (kiugrott) katolikus papok beszélnek pappá alakulásuk folyamatáról, a cölibátus, a kötelező papi nőtlenség megéléséről, a körülötte - több mint másfél évezrede - dúló vitákról, vélekedésekről. Közben egyre fokozódó oldottsággal vallanak az állapottal kapcsolatos küzdelmeikről, sőt gyötrelmeikről, a magány és fokozottan a társtalanság néha botrányt gerjesztő, néha a hivatás feladásával járó következményeiről. Eközben - a nyíltság veszélyeit vállalva a papi sorsokon keresztül - olyan mélységek tárulnak fel, melyek eddig a nyilvánosság, "Isten népe" számára rendszerint rosszindulatú közvetítők vagy szűkszavú tényközlés formájában voltak hozzáférhetők. Szó esik még a Katolikus Egyház szexualitással kapcsolatos szemléletéről, a nők szerepéről az egyházban, az ökumenizmus megvalósulásának esélyeiről, s még sok másról. És mindez egy-egy katolikus pap "szemüvegén" keresztül érzékelhető, egyes esetekben átélhető."

• További könyveink
Ámosz Oz, a legismertebb és legnépszerűbb izraeli író, tipikus bevándorlók gyermekeként érte meg Izrael régóta várt kikiáltását. Később, felnőttként többször fegyvert fogott hazája védelmében. Mégis, már a hetvenes évektől a Peace Now (Békét most) nevű mozgalom alapítójaként egyike volt azoknak a nagyon keveseknek, akik békét követeltek. Ebben a kis könyvében – amely két esszét, egy előadást és egy interjút tartalmaz – korunk végtelennek és megoldhatatlannak tetsző konfliktusáról, az izraeli-palesztin viszályról szól. Kiindulópontja szerint „az izraeli zsidók és a palesztin arabok közti harc nem vallásháború, habár a fanatikusok mindkét oldalon nagyon szeretnék azzá tenni. Alapjaiban tulajdonképpen területvita a fájdalmas kérdés körül: »Kinek a földje?« Fájdalmas konfliktus két jogos igény, ugyanazon piciny országra vonatkozó két igen erős, igen meggyőző követelés között. Nem vallásháború, nem kultúrák háborúja, nem két hagyomány csatája, egyszerűen ingatlanvita azon, hogy kinek a háza ez. És hiszem, hogy ez megoldható.” Oz elutasítja a pacifizmust. Megbékélési javaslatát nem magasztos eszmékre, hanem személyes érdekekre alapozza. Ezek felismerését azonban szerinte akadályozza a különböző eszmék kizárólagosságát hirdető fanatizmus, amely miatt a palesztinok és az izraeliek képtelenek olyannak látni egymást, amilyenek valójában. Esendő embereknek, hibákkal, gyengeségekkel és erényekkel, akik alapvetően ugyanazt a személyes boldogságot keresik az életben. „A fanatizmus mindenütt jelen van. Nem csupán a fundamentalizmus és zelotizmus nyilvánvaló manifesztációira gondolok. Nemcsak a televízióban látott fanatikusokra, akik hisztérikus tömegbe verődve rázzák öklüket a kamerák felé, s közben számunkra érthetetlen nyelven szlogeneket üvöltenek. Nem, a fanatizmus szinte mindenhol jelen van, csendesebb, civilizáltabb formái ott vannak körülöttünk, talán még bennünk is. A fanatizmus magja mindig a megalkuvást nem ismerő önhittségben rejlik, amely sok évszázada velünk van.” A realista kompromisszum előfeltétele a fanatizmus gyógyítása. Erre a „betegségre” a másik elképzelése és a humorérzék lehet hatásos gyógyszer. „A humor relativizmus; a humor az a képesség, hogy olyannak lássuk magunkat, ahogy mások láthatnak; a humor annak a felismerése, hogy bármennyire igazunk van is vagy bármekkora igazságtalanság ér is bennünket, az életnek mindig van egy kicsit vicces oldala. Minél inkább igazunk van, annál viccesebbek leszünk. Lehetünk igazunkban hívő izraeliek, igazunkban hívő palesztinok, igazunkban hívő bármik, amíg van humorérzékünk, lényegében immúnisak vagyunk a fanatizmusra.”

• Riport, interjú
"Nem tudom, hogy a szélsőséges ebben a pillanatban mit jelent, amikor magyarnak lenni már szélsőségnek minősül. Ezt nem mi találtuk ki magunkról, ezt a bélyeget ránk nyomták. És mivel én is magyarnak érzem magam, meg az egész zenekar is, mi büszkén viseljük. Ha szélsőséges az, aki magyarnak vallja magát, akkor legyünk szélsőségesek! Hogy hova soroljuk magunkat? Egy rockzenekar vagyunk, aki megpróbálja tenni a maga dolgát. De aki hallgatja a Kárpátia muzsikáját, az tudja, hogy nem csak nemzeti problémákat feszegetünk, van azért itt mindenféle más is."

Életút-interjú a politikus és poéta Szőcs Gézával. A dokumentumok, fotók, anekdoták, eseményleírások, politikusportrék együtteséből egy legendák hőseként ismert izgalmas alak életébe pillanthatunk bele. A könyvből azonban nemcsak egy öntörvényű emberrel ismerkedhetünk meg, hanem pótolhatatlan, egyben nagyon olvasmányos forrásanyaghoz jutunk az elmúlt mintegy negyed évszázad politikatörténetével kapcsolatban is, nemcsak Erdélyt, hanem azokat a folyamatokat illetően is, amelyek elvezettek Európa újjászületéséhez és egyesüléséhez. Szőcs Géza Erdélyben született bölcsész, újságíró, az egyetlen romániai szamizdat kiadvány, a nagyváradi Ellenpontok szerkesztője, aki Svájcba emigrál, majd Ceausescu bukása után hazatér Kolozsvárra, ahol az RMDSZ főtitkára, később alelnöke lesz. A Duna TV-t felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány elnökségi tagja, neves díjak kitüntetettje. 1993-tól könyv- és lapkiadással foglalkozik, számos különböző műfajú kötet szerzője, írásait több nyelvre lefordították. "Írásai fontos dokumentumai az egységes európai politikai és szellemi terek létrejöttének." Európai Akadémia Díj 2009

A kötet, amit az olvasó most kezében tart, több funkciós. Egyrészt a szerző a rendszerváltozás és az elmúlt húsz év politikai folyamatai kapcsán elemez és mond ítéletet a különböző írásaiban. A „különböző”-ség egyben műfaji eltérést is jelent. Ez a kötet másik funkciója. Az, hogy látható legyen a különbség a tudomány eszköztárával írt tanulmány, a politika mediatizáltságát tükröző elemzés, és a média-politológia termékeként megjelent politikai publicisztika között. Ezeknek eltérő a nyelve, szótára, apparátusa és stílusa is. Az idegen kifejezésektől ódzkodó olvasó valószínűleg inkább a publicisztikai részt fogja kedvelni, míg a filosz beállítottságúak a tanulmányok és elemzések írásait olvassák majd örömmel. A kötet így szerkesztésében is próbál rávilágítani arra a kérdésre: hogyan, miért, miként esett csapdába a magyar demokrácia?

Immár két évtizede az átlag magyar hírfogyasztóhoz képest töményebben kapom a politikát, ez a munkaeszközöm. Ezt az előnyt, tudást, hívjuk bárminek is, szeretném most a megértésre felhasználni. Mindannyiunk megértésére. A folyamatok és okok megértésére. Célja volt a menekültekről szóló nemzeti konzultációnak, a plakátkampánynak, a kerítésépítésnek, a törvények szigorításának, de mi? Mit tudtunk meg ezek által, és mi változott ezek hatására? Tudj

Izgalmas önéletírás vagy tipikus sorstörténet? Mindkettő egyszerre: a kívülálló szemével megírt belső utazás, amelynek állomásai az ismert televíziós korai éveinek fordulópontjait tárják elénk, tömören bemutatva a 20. század emberpróbáló viharait.Kisneufeld a múlt század harmincas éveiben született, a háború és az üldöztetés borzalmait kiskamaszként kell átélnie a negyvenes években, majd idős nagymamájával egyedül próbál boldogulni az ötvenes é Vitray Tamás, a magyar televíziózás legendás, sokak által tisztelt és szeretett személyisége olyan dolgokról mesél ebben a könyvében, amelyekről még sosem szólt. Merész és nagy belső fegyelmet igénylő munkát végez: végigjárja gyermekkora viszontagságos tájait, hogy sem magát, sem környezetét nem kímélő éleslátással összerakja múltja darabjait. Sajátos helyzetbe hozza magát: most ő a riporter és a riportalany is egy személyben. Ám – ahogyan tőle ezt a műsorain keresztül megszokhattuk – most sem elégszik meg egyszerű, unalomig ismert formával, egy szimpla önéletrajzi regénnyel vagy riportkönyvvel. Vitray Tamás saját magával, saját magáról is úgy beszél, ahogyan híres műsoraiban a beszélgetőtársaival, beszélgetőtársairól. Figyel. Reflektál. Összerak. Megért. Új összefüggéseket fedez fel. Egyetlen felesleges szava, kérdése sincs. Határozottan, egyértelműen peregnek a szavai. Vitray analízis helyett szintézist teremt, az értelem és érzelem, a drámai jelenlét szintézisét. Mert nem az a lényeges ebben a visszaemlékezésben, hogy a megélt örömök mellett mennyi borzalom és fájdalom hatotta át ezt a gyerekkort, hanem az, miként lehetett túlélni, és mit lehetett kezdeni vele. S noha látszólag egyetlen szó sem esik arról, hogy milyen utak, csalódások, remények, újrakezdések vezették őt el a Magyar Televízió épületéig, a Kiképzés mégis erről a kalandnak egyáltalán nem nevezhető, ám „kiképzésnek” joggal tartható, küzdelmes útról szól. A kezdetekről, a lehetőségekről, amelynek végén ott áll egy ember, aki (új) nevet szerez magának, s egy ország emlegeti őt így: „A Vitray”.

Magyarnak lenni cselekvő részvétet jelent a test börtönébe zárt örök lélek iránt. Magyar hagyományunk megértése lehetővé teszi az Isteni Mester szolgálatát, s ez a boldogság, a földi harmónia titka! Mindennapi életünkbe mindaddig nem állhat be pozitív Magyarnak lenni cselekvő részvétet jelent a test börtönébe zárt örök lélek iránt. Magyar hagyományunk megértése lehetővé teszi az Isteni Mester szolgálatát, s ez a boldogság, a földi harmónia titka! Mindennapi életünkbe mindaddig nem állhat be pozitív változás, míg tudatunkban az élet lényegéről alkotott fogalmak gyökeresen át nem alakulnak. Nem a valóban létező külső vagy belső ellenség veszélyezteti a magyar megmaradást, hanem az egyénekben a belső rend és arányérzék teljes hiánya! Nem elegendő csak túlélni, sikeresen részt venni a létért való anyagi küzdelemben, a magyar embernek megadatik a benső tudakozódás titokzatos képessége az önvaló és az Abszolút Igazság után. A lelkét látó bölcs képes függetlenné válni a társadalmi környezettől, a politikai és gazdasági marketing hazugságaitól. Itt az ideje annak, hogy a kegyetlen szándékokat, s Trianont túlélő magyarok urai és főszereplői legyenek ismét életünknek! Gyökeresen változtatnunk kell gondolkodásunkon a tekintetben, hogy mit tekintünk fontosnak és mit nem! Ha ez sikerül, Magyarország abban a pillanatban megszabadul az Antikrisztus hatásos félelemkeltésétől, és hízelkedésétől. Ez a mesterséges balsors meg akar minket bénítani, de mi szüntelenül járható és hatásos új utakat és irányokat lelhetünk fel, az örök magyar lélek ma is képes gyökeres megújulásra. Közeleg a nemzet feltámadása

• Riport, interjú

Nyelv: Angol, Kötés: Puha kötésű, Oldalszám: 656, Kiadó: Vintage Publishing, Autor: Salman Rushdie, ISBN-13: 9780099563440, Kiadás éve: 2013

• További könyveink
A magyar emigránsok sokat köszönhetnek az őket befogadó Kanadának, de ez kölcsönös. A kitelepült, tudásukat és képességeiket magukkal vivő honfitársainknak is osztályrész jutott abban, hogy a kanadai tudományos és kulturális életet ma a világ élvonalához számítják. Mit vittek magukkal a kivándorlók, az emigránsok az óhazából, mit adtak és mit kaptak Kanadától? Hogyan látja és éli meg mindezt Miska János, az '56-ban kitelepedett nyírségi író, szerkesztő, műfordító, könyvtáros, kultúraszervező - és még sorolhatnánk a kiérdemelt és megszerzett titulusokat, elismeréseket -, akinek a legfontosabb szándéka, hogy a Kanadában élő magyarság megőrizze önazonosság-tudatát és a szülőföldhöz való kötődéseit. Az olvasó olyan kivételes gyűjteményt tart a kezében, amely bepillantást enged a kanadai magyar élet számos olyan eseményébe, amely a magyarok írók, művészek, alkotók hírét emlékezetessé teszik.

• További könyveink
Monográfiák és kézikönyvek mellett Romsics Ignác rendszeresen publikál tanulmányokat és esszéket, tart előadásokat külföldi és hazai konferenciákon, sőt alkalmanként a napilapok hasábjain is jelentkezik cikkeivel. Kötetünk az utóbbi években különböző hazai és külföldi kiadványokban már megjelent rövidebb írásainak a javát tartalmazza. A szerzőt elsősorban továbbra is a 20. századi magyar történelem foglalkoztatja. A dualizmus utolsó évtizedeiről éppúgy van mondanivalója, mint a két világháború közötti Magyarországról és a Kádár-korszakról, vagy éppen Trianonról és az 1947-es párizsi békéről. A kötet néhány írása ugyanakkor a szerző érdeklődésének idő- és térbeli kitágulásáról tanúskodik. A könyv nyitó tanulmánya például a középkortól a rendszerváltásig tekinti át a magyar politikai gondolkodás történetének egyik fontos, Magyarország helyére és a magyarság szerepére vonatkozó vonulatát. Egy másik, megjelenésekor nagy visszhangot kiváltott írásában viszont Finnország sikerességének a 19. századig visszanyúló okait járja körül. Több írás reflektál az elmúlt évek történetpolitikai vitáira, így például az ún. "két Magyarország" problémára és a magyar demokratikus hagyományra is. Tematikai sokoldalúsága és szakmai igényessége alapján Romsics Ignác új kötete minden történelem iránt érdeklődő olvasó figyelmére joggal számot tarthat.

Itt a harmadik kötet, jelezve, a műsor negyedik évada – szeptembertől már az ötödik látható a képernyőn – éppolyan húzósra sikeredett, mint az előzők!Rónai Egon most sem okoz csalódást, nyugodtan megkérdezi, amit más nemigen szokott.Hogy milyen volt az első pár napja bevándorlóként Magyarországon.Miért nem tudott hűséges maradni. Vagy éppen miként igen.Hogy mi viszi a politika felé. Hogy mi tartja attól távol.Sztárok, művészek, tudósok, hősök. És a b