Filozófia Társadalom- és humántudomány

A Krisztus-legendáknak sok-sok vonása van, melyek mélyen feltárják sokrétű jelentőségét annak, amit a Krisztus-princípium jelent, és amit a világban véghez kell vinnie. A Krisztus-legendák egyik legmélyebb vonásához tartozik a három mágusnak, a három keleti királynak imádása és áldozata. De a keresztény tradícióknak ehhez az alapvető szimbólumához csak mélységes megértéssel szabad közelednünk. Később az a nézet alakult ki, hogy a három király közül az

A Működő Szellem rövid története 1996-ban látott napvilágot, azóta klasszikus művé, igazi kultuszkönyvvé vált. A szerző, Ken Wilber ugyanolyan otthonosan mozog a nyugati világban felhalmozott elméleti tudás, a természet- és társadalomtudományok, a pszicho A Működő Szellem rövid története 1996-ban látott napvilágot, azóta klasszikus művé, igazi kultuszkönyvvé vált. A szerző, Ken Wilber ugyanolyan otthonosan mozog a nyugati világban felhalmozott elméleti tudás, a természet- és társadalomtudományok, a pszichológia vagy a filozófia területén, mint a keleti bölcselet rendszereiben vagy éppen a misztika titokzatos ösvényein. Ebben a kötetben párbeszédes formában, személyes hangvétellel foglalja össze azt a kozmikus dimenziójú, mindent felölelő, integrált világképet, amelyet hatalmas ismeretanyag áttanulmányozása után alakított ki. Egy sor gondolatébresztő nézetet ad át korunk számos aktuális témájáról és ellentmondásáról, beleértve a nemek konfliktusát, a multikulturalizmust, az ökológiát és a környezeti etikát, de olvashatunk az emberi fejlődés mozgatórugóiról és folyamatáról éppúgy, mint napjaink ellaposodott világáról és sorskérdéseiről, a vallások és a spiritualitás helyéről. Wilber az evolúciót mint a Szellem kitárulkozó megnyilvánulását vizsgálja, az anyagtól az életen át az elméig halad, beleértve a spirituális fejlődés magasabb fázisait is, amelyekben a Szellem tudatára ébred önmagának. A végeredmény egy különleges és üdítő utazás a Kozmoszon át korunk egyik legnagyobb gondolkodójának vezetésével.

A kiváló erdélyi néprajz-, népmesekutatót számos hazai kiadású munkájából is (Gyónás, Táltos és Pegazus, Poraiból újraéledő főnix) már jól ismerheti az érdeklődő olvasó. Jelen művében azt kutatta, kereste „milyen rejtetten és álcázva szövi át, sőt kuszálja össze a mítosz az emberiség történelmét; hogyan határozza meg máig, ugyancsak rejtetten és álcázva... sorsunkat, ünnep és hétköznapjainkat, végzetes, gonosz korunkat". De nem szabad, hogy e

Az egészséges nemzettudat a nyelvi gyökerektől veszi kezdetét. A gyökereket tehát óvni kell Azok biztosítják a fa kizöldülését és újjá növekedését, akkor is, ha koronáját a történelem többszörösen megtépázta. Tura és Turán. A két név hasonlít egymásr A magyar őstörténet rejtelmeibe vezet a kutató új kötete, mely az ugor kérdésre adott eddigi legpontosabb válasz is egyben. Krimiszerű okfejtés és nyomozás az avar-kabar-ugor nyomvonalon, mindez páratlanul olvasmányos formában.

Egy új kor hajnalát vagy az összeomlás végnapjait éljük? válaszúthoz közeledünk: az egész világot érintő fordulóponthoz. A túlélésünk vált kétségessé. Rajtunk múlik, hogy összeomlás következik vagy áttörés egy új típusú világ felé. Erről szól László E Egy új kor hajnalát vagy az összeomlás végnapjait éljük? válaszúthoz közeledünk: az egész világot érintő fordulóponthoz. A túlélésünk vált kétségessé. Rajtunk múlik, hogy összeomlás következik vagy áttörés egy új típusú világ felé. Erről szól László Ervin új könyve. Tudományos kutatások eredményeire támaszkodva elemzi az emberiséget válasz út elé állító környezeti és társadalmi veszélyeket. De ennél sokkal többet is tesz: az átalakulásnak ebben a drámai korszakában „útikalauzt” nyújtó új szemlélettel áll elő. A legújabb tudományos eredményeket felhasználva vázol fel egy új világképet: a világunkban a kvantumjelenségektől kezdve a bioszféra evolúcióján át egészen a csillagrendszerekig sokkal nagyobb a koherencia, mint ahogy azt korábban képzeltük. Ha sikerül megértenünk a változó világunk összefüggéseit és kialakítanunk egy új, egységen alapuló világképet, akkor már a megérzéseinkre és a bölcsességünkre támaszkodva magabiztosan haladhatunk előre. László Ervin a párizsi Sorbonne Egyetemen a legmagasabb tudományos fokozatot szerezte meg, négy egyetem választotta díszdoktorává (az Egyesült Államokban, Kanadában, Finnországban és Magyarországon). Számos díjjal tüntették ki, többek között 2001ben megkapta a japán békedíjat, a Goidíjat, 2004-ben pedig Nobel békedíjra jelölték. Filozófiát, rendszerelméletet és jövőkutatást adott elő különböző egyetemeken az Egyesült Államokban, Európában és a Távol-Keleten. A nemzetközi humanitárius és kutatásszervező központnak, a Budapest Klubnak alapítója és elnöke, a General Evolution Research Group (Általános Evolúciókutató Csoport) alapítója és igazgatója. Több mint 70 könyv szerzője, könyveit 20 nyelvre fordították le. Jelenleg Olaszországban él.

Filozófiai antropológiai vázlat az asszimilációról Az asszimiláció számos tudományterület érdeklődésének áll homlokterében: a kérdést többek között a politológia, az antropológia, a társadalomfilozófia, a szociológia, a szociálpszichológia, az irodalomtudomány, a nyelvészet, a vallástörténet vagy a történelem egyaránt tanulmányozza – az összefoglaló elemzés a nevezett tudásterületek közelítéseivel él és az asszimiláció átfogó értelmezését kínáló kiegészítő tankönyv lehet.

II. változatlan utánnyomásAz ökológiai fenntarthatóság szempontjainak megfelelő kezdeményezések a társadalmi-gazdasági fenntarthatóság feltételeinek híján nem gyakorolnak környezetükre vonzerőt, a résztvevőktől aránytalanul nagy áldozatot követelnek, fennmaradásuk is kétséges. A falvak újjáélesztéséhez, a környezetbarát fejlesztésekhez szükséges feltételek nem adottak, de nem is elérhetetlenek, a kibontakozás egyik legfőbb akadálya az együttműködés Az ökológiai fenntarthatóság szempontjainak megfelelő kezdeményezések a társadalmi-gazdasági fenntarthatóság feltételeinek híján nem gyakorolnak környezetükre vonzerőt, a résztvevőktől aránytalanul nagy áldozatot követelnek, fennmaradásuk is kétséges. A falvak újjáélesztéséhez, a környezetbarát fejlesztésekhez szükséges feltételek nem adottak, de nem is elérhetetlenek, a kibontakozás egyik legfőbb akadálya az együttműködés hiánya. Lesz-e a csírából növény, hoz-e virágot, gyümölcse megérik-e, vagy elveri a jég? – a földet művelő ember tudja, hogy ezeket a kérdéseket a mezőgazdaságban soha nem lehet előre megválaszolni. Az egyre szélsőségesebbre forduló időjárás viszontagságait mifelénk tetézik az agrárpolitika kiszámíthatatlan változásai. Lesz-e még ereje a marhavagonkori népvándorlás hullámaitól sújtott, nemzedékről-nemzedékre megtizedelt és kifosztott magyar vidéknek, hogy a saját lábára álljon, s első lépésként helyreállítsa az ország önrendelkezését legalább az élelmezés terén? Vagy „Európa éléskamrája” most lesz csak igazán „három-millió koldus országa”? Mindezt megmutatja a jövő. E kötet lapjain az olvasó csupán látleleteket talál, úti beszámolókat a vidékfejlesztés rögös útján próbálkozó közösségekről,emberekről. Farkas Gabriella az ELTE Társadalomtudományi Karán működő Közös Örökségünk Kutatóműhely és a Nonprofit Média Központ Munkatársa, fordító. Fő érdeklődési területe a kistelepülési és kistérségi közösségépítés és gazdaságfejlesztés, valamint a társadalmi nyilvánosság és a civil média világa. Munkájához a kedvet és kitartást hat gyermeke adja. Lányi András Az ELTE TÁTK oktatója, író, filozófus. Esszékötetek, szépirodalmi művek szerzője, ökofilozófiai szövegggyűjtemények szerkesztője, az Élőlánc Magyarországért alapítója. A Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosi Hivatalának tudományos munkatársa. Válogatott ökofilozófiai tanulmányai Az ember fáj a földnek címmel a L'Harmattan Kiadónál jelentek meg 2010-ben.

Rudolf Steiner előadásaiban elmélyülten utal az 1919-ben életre hívott Hármas Tagozódás eszméjének fontosságára. . ...Mert mi lenne természetesebb, mint hogy aki meg akarja tudni, tulajdonképpen mi a tőke, egy ismert közgazdász nemzetgazdasági kézikön

"Ez a kötet folytatása annak a sorozatnak, amelyet a vallás körében kezdtem el 2003-ban. A Vallás és hagyomány (L'Harmattan, 2003), valamint a Vallásbölcselet I-II. (Attraktor, 2004) c. köteteimet most kiegészítem ezzel a gyűjteménnyel, amelynek főcíme egyszerre vissza- és előretekintés: visszatekintés az európai kultúra évezredére és előretekintés a következő időszakra. A kort, amelyben élünk, továbbra sem lehet megérteni a vallás nélkül, mi több, átfogóan és jövőbe mutatóan csak a vallás alapján és a vallásra nézveérthető meg. Ez nemcsak gyakorlati, hanem főképpen elméleti követelmény, amelynek megvalósítását kísérlem meg az itt közreadott vázlatokban." (Mezei Balázs)

Nietzsche egyik újabb főműve, melyben kiteljesíti támadását az újkor morálja ellen, s máig ható érvénnyel elemzi a modern kort. A kötetet a fordító tanulmánya kíséri és jegyzetapparátus is segíti az olvasót.

Terjedelem: 570 oldal "Bonyolult egy kicsit az ügy. Nem közvetlenül Zarathustráról beszélek ugyanis, hanem arról a Zarathustráról, akit Friedrich Nietzsche talált ki. Az összes igazán mély gondolatot Nietzsche adja Zarathustra szájába. Úgy használta Zarathustrát, mint valami szimbolikus figurát. Pont úgy, ahogy Khalil Gibran használja Almustafát, aki teljesen a képzelet szüleménye. Nietzsche ugyan egy történelmi figurát választott, de a mód, ahogy használja őt, m "Bonyolult egy kicsit az ügy. Nem közvetlenül Zarathustráról beszélek ugyanis, hanem arról a Zarathustráról, akit Friedrich Nietzsche talált ki. Az összes igazán mély gondolatot Nietzsche adja Zarathustra szájába. Úgy használta Zarathustrát, mint valami szimbolikus figurát. Pont úgy, ahogy Khalil Gibran használja Almustafát, aki teljesen a képzelet szüleménye. Nietzsche ugyan egy történelmi figurát választott, de a mód, ahogy használja őt, mégis kitalált. Tehát egyrészt ne feledd, ez itt most Nietzsche Zarathustrája - semmi köze az eredeti Zarathustrához. Másrészt pedig engem nem érdekel, hogy Nietzsche mit gondolt. Éppen úgy használom őt, mint ahogy ő használta Zarathustrát. Ezért tehát nem egyszerű a helyzet. Ez itt az én Nietzschém: Nietzsche az én Zarathustrám."

Tartalom: A szellemtudomány mint az új éteri látás előkészítése. A belső fejlődés. A buddhizmus és a páli kereszténység. A világmindenség bizonyos titkai. Korunk egy spirituális korszak kezdete. Samballa világa. Krisztus visszajövetele. A pünkösd mint

Az emberi fejlődésen végigvonul egy impulzus, amelyről joggal állíthatjuk, hogy Pál apostol szavainak - Nem én, hanem a Krisztus énbennem - valósággá kell válnia. Annyit kell csupán tudnunk, mi is az ember valójában, és ennek ismeretében eljuthatunk K

Rudolf Steiner fiatal korában sok évig tanul-mányozta Goethe természettudományos műveit a weimari Goethe és Schiller Archívum munka-társaként. E művében a goethei világszemlélet mélyebb alapjait írja le, a kutató, szemlélődő, egy személyben művész és

Az ősök nagy csarnoka négy kötetének tartalmi összeállításában nem az elkészítés időrendjét követtük, hanem a nagy archaikus egységek köré rendeztük Hamvas tanulmányait, szövegelemzéseit és fordításait. Az első kötet a védikus hagyományt és a hozzá sz Az ősök nagy csarnoka négy kötetének tartalmi összeállításában nem az elkészítés időrendjét követtük, hanem a "nagy archaikus egységek" köré rendeztük Hamvas tanulmányait, szövegelemzéseit és fordításait. Az első kötet a védikus hagyományt és a hozzá szorosan kapcsolódó buddhista tradíció egy-egy elemét tartalmazza. A második kötet Kína taoista- és csan-hagyományából, a tibeti buddhizmus írásaiból és Japán zen szövegeiből válogat. A harmadik kötetben az Egyiptomi halottaskönyv, a Kabbala egy része (a Széfer jecira) és az iszlám misztika (szúfi), a görög hagyomány (Orpheusz, Empedoklész, Püthagorasz, Hérakleitosz) kapott helyet. A negyedik kötetben a közép-amerikai tradíció, rövid tanulmány az alkímiáról, egy Jakob Böhme-kommentár, és a Lélekről szóló negyven kérdés fordítása szerepel.

Descartes A lélek szenvedélyei című munkája halála előtt néhány hónappal jelent meg etikai nézeteinek legteljesebb kifejtéseként. Láthatóvá válik benne, hogyan kapcsolta össze Descartes a mechanikára épülő új filozófia alapgondolatait a hagyományos keresztény gondolkodás alapelemeivel annak érdekében, hogy a tudományok és a vallás az új filozófia átfogó rendszerében egységesen léphessenek fel. A szenvedélyelméletként kimunkált új filozófiai etika így Dékány András fordításának felhasználásával fordította Boros Gábor és Gulyás Péter Descartes A lélek szenvedélyei című munkája halála előtt néhány hónappal jelent meg etikai nézeteinek legteljesebb kifejtéseként. Láthatóvá válik benne, hogyan kapcsolta össze Descartes a mechanikára épülő új filozófia alapgondolatait a hagyományos keresztény gondolkodás alapelemeivel annak érdekében, hogy a tudományok és a vallás az új filozófia átfogó rendszerében egységesen léphessenek fel. A szenvedélyelméletként kimunkált új filozófiai etika így nem egy diszciplína a sok közül, hanem kitüntetett rendszertani jelentőségű terület. A kötetet Charles Le Brun szenvedélyek és a festészet kapcsolatáról szóló értekezése, további Descartes szövegrészletek, Spinoza és Malebranche egy-egy írása, valamint Boros Gábor elemző tanulmánya egészíti ki.