Társadalom- és humántudomány vásárlás

Talán nincs még egy filozófus, akit annyiszor, és olyan erővel karikíroztak ki, mint Leibnizet. A szatirikus él, amellyel Voltaire a Candide-ban megrajzolja Leibniz világképét, a minden lehetséges világok legjobbikának optimizmusára redukálja a lipcse

Edward N. Luttwak (1942) amerikai politológus. Fő kutatási területe a biztonságpolitika, geopolitika és hadtörténelem. Egyetemi munkássága mellett a gyakorlati politikában is részt vett tanácsadóként. Műveit két tucatnál is több nyelvre fordították le

Váradi Júlia immáron öt évtizede töretlen érdeklődéssel és lelkesedéssel beszélget a kultúra és a közélet jeles személyiségeivel. Könyvébe, hosszas válogatás után, végül 22 interjú került be: Esterházy Péter, Dés László, Darvasi László, Frenák Pál, Ke

Csányi Vilmos tudományos pályafutásának legátfogóbb kötetében nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy megválaszolja a kérdést: mi teszi emberré az embert. Fajunkat genetikai felépítése az állatvilághoz köti, a maga módján azonban minden egyes faj külö

Életünk során mindannyian kapcsolatba kerültünk már - vagy fogunk kerülni - pszichopatákkal, akiknek boldogulását a modern üzleti környezet sajnos akaratlanul is elősegíti. Elengedhetetlenül szükséges, hogy fel tudjuk ismerni ezeket a személyeket, és

Francis Fukuyama világméretű vitát kavart 1992-ben megjelent, A történelem vége és az utolsó ember című könyvével: szociológusok, újságírók, politikusok próbálják cáfolni azóta is – hol felszínes érvekkel, hol komolyabb elemzésekkel – azt az alaptétel

Fél éve jelent meg Hunyady György Rendszerattitűdök a változó közgondolkodásban című nagyszabású monográfiája, amelyben egy több éven át tartó, reprezentatív mintákon végzett kutatássorozat eredményeit foglalja össze a történeti gondolkodó értelmezési

A gyermekpszichológus szerző arra a társadalmi jelenségre hívja fel a figyelmet, hogy az értelmi és érzelmi-szociális intelligencia fejlődése nem egymással karöltve halad. Ennek következtében nagyon okos gyerekek - a kognitív funkciók tekintetében jelentősen fejlődnek, míg érzelmi és szociális fejlettségük messze alulmarad életkoruknál, és a későbbiekben, már ifjúkorukban is megmarad érzelmi éretlenségük, hiába végeznek el akár három egyetemet. Ennek következményei a felnőtt világban is észlelhetők lesznek.

Magyarország uralkodói Íves E kötet nem a nemzeti hovatartozást, hanem a teljesítményt értékeli - hiszen a legjobbakat nem a vér szerinti identitás, hanem az uralkodói hivatástudat, a rájuk bízott alattvalókért és országért érzett felelősség vezérelte. Különös események, tragikus sorsok, kalandos történetek elevenednek meg e könyv lapjain. Mit várjunk például attól a királytól, aki egy csobolyóba rejti a koronát, és még el is hagyja lovaglás közben? De az sem számított jó ómennek, ha a trónszék az uralkodóra dőlt, vagy ha sebeibe mérget dörzsöltek. Kinek a szemét égették ki, kinek ólmot öntöttek a fülébe, ki maga rántotta ki lábából a nyílvesszőt. Volt zsidó vallású, pogány és kalapos uralkodónk...

Az újbaloldal gondolkodói

Van-e ma égetőbben aktuális téma a klímaválságnál? Annak nyomasztó tudata, hogy Földünk az emberi tevékenység következtében fokozatosan melegszik, egyre inkább a mindennapjaink részévé válik. A tudományos élet szakértői napról napra vészhelyzetet hirdetnek, évente dőlnek meg hőségrekordok, és egyre riasztóbbak a statisztikák. Hogyan lehetne érdekelté tenni az emberiséget tulajdon túlélésében? Miképp tudnánk leküzdeni azt a tétlen közönyt, mely lehete

Török József: orvos, természettudós, tanár. 1813. október 14-én a Bars vármegyei Alsóváradon született. Testvére Török Pál református püspök volt. A selmeci evangélikus líceumban tanult. Középiskoláit, bölcsészeti, jogi és hittani tanulmányait a debreceni református főiskolán végezte. 1836-tól Pesten folytatott orvosi tanulmányokat. 1842-ben avatták orvosdoktorrá. Ezután külföldi útra indult. Berlinben, Párizsban főleg a sebészet terén képezte tovább

Boncz Ödön (Komárom, 1858. december 19. – Budapest, 1928. április 17.) jogtudós, történész, művelődéstörténész, régészeti, genealógiai és heraldikai író, vallás- és közoktatásügyi miniszteri tanácsos. A hazai művelődéstörténet jeles kutatójaként tartják nyilván. Az 1870-es évektől utazásokat tett Magyarországon, az osztrák örökös tartományokban, Olaszországban, Németországban, Belgiumban, Franciaországban, Angliában. Nagyobb értekezései jelent

,,Szent Vencel, Husz János és Tomáš Masaryk népe nem lesz rabszolgák nemzete." 1938. szeptember 30-án Neville Chamberlain brit miniszterelnök Adolf Hitler német kancellárral folytatott müncheni tárgyalásáról hazaérkezett Londonba. A repülőgép lépcsőjéről emelte magasba azt a papírlapot, amelyet ő is, a Führer is aláírt: ebben megígérték, Nagy-Britannia és Németország soha többé nem visel háborút egymás ellen. Chamberlain hazahozta ,,a tisztességes

A „Magyar nemes családok” című 11 kötetes gyűjtemény ma könyv formában már szinte fellelhetetlen. A hatalmas családtörténeti gyűjtemény több mint 40.000 családot és 120.000 nevet sorakoztat fel. A szerző véleménye szerint: „Egy ilyen gyűjteményes munka sohasem lehet teljes és minden adatában feltétlenül hiteles. Szerzője rá van kényszerítve az előzőleg már megjelent hasonló tárgyú munkákra, amelyek szintén korábbi munkákra támaszkodnak.” De ezid

A két tanulmány Kalotaszeg babonás hitrendszerét mutatja be. A két kiváló néprajztudós: Dr. Jankó János és Dr. Wlislocki Henrik gyűjtéséből és kutatómunkájából több tanulmány is született, ezekből mutat be egy-egy tanulmányt a kötetünk.

Francesco Petrarca élete végéhez közeledve alkotta meg legjelentősebb filozófiai művét A tudatlanságról címmel. Az írás kiindulópontja az, hogy az idősödő, széles körben elismert költőt négy velencei ifjú megtámadta azzal, hogy „jó ember ugyan, de valójában tudatlan”. Ez a tudatlanság azonban – amint az egyértelműen kiderül az olvasó számára – nem egyéb, mint ismeretelméletileg megalapozott kétely a természettudomány vezető szerepével kapcsolatban

A kiváló erdélyi néprajz-, népmesekutatót számos hazai kiadású munkájából is (Gyónás, Táltos és Pegazus, Poraiból újraéledő főnix) már jól ismerheti az érdeklődő olvasó. Jelen művében azt kutatta, kereste „milyen rejtetten és álcázva szövi át, sőt kuszálja össze a mítosz az emberiség történelmét; hogyan határozza meg máig, ugyancsak rejtetten és álcázva... sorsunkat, ünnep és hétköznapjainkat, végzetes, gonosz korunkat". De nem szabad, hogy e

Lakner Zoltán és Tóth Ákos négy éve megjelent közös kötetük után, amelyben az Orbán-rendszer kialakulását vizsgálták a maguk sajátos szemléletmódjával, publicisztikai és elemző eszközeikkel, most azt veszik számba, hová jutottunk. Írásaik folyamatos reflexiók, a jelennel feleselők, a jövőt óvók, és sajátos időutazásra invitálók: vajon előre tudhattuk-e, mi jön? Erre számítottunk? Csinálhattuk volna másképp is? Számvetés e kötet, amelyben nemcsak a

A termék, amely nem megy tönkre, a kapitalizmus rémálma. Rontja a kereskedelmi forgalmat. A fogyasztás viszont gazdasági rendszerünk hajtómotorja, s ezért eldobjuk a régit és javítás helyett újat veszünk – kivált, mert manapság ez utóbbi gyakran olcsóbb. Az 1920-as évek izzólámpakartelljét követően sok termék nem tart már annyi ideig, ameddig erre valójában képes lenne: az izzószálak idő előtt kiégnek, a tintasugaras nyomtatók chip-vezérlés parancsára bes