Dráma

Az 1976 San Franciscójában nővé érő Minnie Goetze (Bel Powley) lelkére egyaránt hat a hanyatlóban lévő hippimozgalom és az ébredező punk rock. A többi tinilányhoz hasonlóan ő is a szerelmet, az elfogadást és az élet értelmét keresi. Kezdetnek rögtön szövevényes viszonyba kezd édesanyja (Kristen Wiig – Szellemirtók) pasijával, „a világ legeslegjóképűbb csávójával”, Monroe Rutherforddal (Alexander Skarsgård – Tarzan legendája, True Blood – Inni és

Hope Ann Greggory (Melissa Rauch – Agymenők-sorozat) 12 éve nyert bronzérmet, és azóta is ebbe a dicsőségbe kapaszkodik tíz körömmel, ugyanis az eltelt idő alatt semmi egyebet nem tudott felmutatni. A gőgös tornászlány még mindig az apjával (Gary Cole – Ananász expressz) él ugyanabban a kisvárosban, és nem hajlandó munkát vállalni, hiszen úgy véli: ő főállásban sztár. Amikor felkéri egy ifjú tehetség (Haley Lu Richardson), hogy legyen az edzője, Hope gondol

Paul Javal fiatal dramaturg. Egy nap állást kap egy amerikai filmproducertől, Jeremy Prokochtól. A magas fizetéstől Paul és felesége, Camille anyagi helyzete egyik napról a másikra rendbe jön, ennek ellenére Paul nem érzi magát elemében. Művészi szabadsága korlátozott, és néha olyan dolgok írására kényszerítik, amelyekkel nem ért egyet. Ez történik Caprin is, ahol a házaspár ellátogat Fritz Lang filmjének, az "Odüsszeusznak" a forgatására. A producer által k

Miller Mark élete tökéletesnek tűnik. Remek állása, hatalmas háza, és gyönyörű felesége van. Amiről mások csak álmodnak, számára az valóság. Azonban egyik pillanatról a másikra történik valami, ami mindent megváltoztat. Egy nap a főnöke közli vele, hogy a cégük a csőd szélén áll, így elbocsájtják. Márk irigylésre méltó élete kártyavárként dől össze. Nem tudja fizetni a számláit így elveszíti az autóit, a házát és a feleségével való kapcsol

Hatlemezes díszdoboz. A rendező születésének 100. évfordulója alkalmából megjelenő Fábri Zoltán életmű-sorozat második kollekciója az 1959-1969. között készült, elsősorban modernista korszak filmjeit tartalmazza, 13 korabeli és frissen forgatott extrával, kísérőfüzettel. „Jobbára mindig ugyanarról akarok filmet csinálni. Az erőszak-szülte félelem embertipró, léleknyomorító hatásáról.” (Fábri Zoltán) Lemezek: Dúvad (1960) Húsz óra (1965) Isten hozt

Egy tragikus baleset után Brady (Brady Jandreau), a rodeó bajnokságok egykori csillaga kénytelen abbahagyni a versenyzést. A fiatal cowboy hazatérve rádöbben, hogy mindent elveszített, ami eddig értelmet adott az életének: a lovaglás szabadságát és a viadalból nyert erőt. Brady azonban nem adja fel, ismét át akarja venni az irányítást saját sorsa felett, ezért elindul, hogy rátaláljon új önmagára és meglelje a választ, mit is jelent számára férfinak lenni az am

A bosszúvágy hajtja az egykori rendőrbírót (a háromszoros Oscar-jelölt Nick Nolte – 48 óra), aki egy magánkopó (Luis Guzmán) segítségével próbálja felkutatni azt az embert, aki elvette tőle egy szerettét. A kisstílű szélhámosnak (az Oscar-díjra jelölt Tim Roth – Ponyvaregény, Kutyaszorítóban, Az óceánjáró zongorista legendája) egy kis kolumbiai városkában bukkannak nyomára, ahol papnak álcázva veri át a helyieket. És ezután megkezdődik a macska-egér

Anne Guegen több mint egy középiskolai történelemtanár: őt valóban érdeklik a gyerekek és szenvedélyesen szívén viseli a különböző vallású és felekezetű diákjainak a sorsát, akiket empatikus képességeire hagyatkozva nem csak tanítani, hanem az életre nevelni is igyekszik. Annak ellenére, hogy hosszú évek munkájával szerzett szakmai tapasztalatokkal rendelkezik, az idei osztálya még számára is különösen komoly kihívást jelent. Az osztály érdektelensége

Sidney Hall (Logan Lerman – Egy különc srác feljegyzései) nagy hatású könyvet ír egy középiskolai osztálytársa haláláról. Művének óriási sikere egycsapásra híressé teszi a fiút, de az élete és barátnőjével (Elle Fanning – Csábítás) való kapcsolata közben elkezd darabokra hullani, mígnem egy napon Sidney Hall nyom nélkül felszívódik. Közel egy évtizeddel később egy titokzatos detektív (Kyle Chandler – A régi város) kezd el kutakodni az eltűnt í

A riói nyomornegyedben két guberáló srác egy tárcát talál a helyi szeméttelep napi hulladéktömegében. Ekkor még nem sejtik, hogy az életük örökre megváltozik. Ám amikor felbukkan a rendőrség és csinos summát kínálnak jutalmul a tárca megtalálóinak, a fiúk, Rafael és Gardo ráébrednek, hogy valami fontosra bukkantak. Barátjukkal, Ratóval kiegészülve a trió rendkívüli kalandba sodródik, miközben megpróbálják kicselezni a rendőröket, megtartani a tárcá

A helyszín Kansas City, a város, amely a '30-as, '40-es években az amerikai provincializmus fellegvára volt. A sikeres ügyvéd, Walter Bridge és felesége, India példás, idilli életet élnek, a külső szemlélőnek úgy tűnhet, hogy két lányukkal és egy fiúkkal együtt ők testesítik meg a képeskönyvek által lefestett családi boldogságot. Ez azonban csak a látszat: míg India valóban a szeretetet, a melegséget és a törődést keresi a házasságban, addig férje hidegen

Budapest, valamikor a kádári diktatúra kellős közepén. Fővárosunk különböző pontjain rendre feltűnik egy elegáns, sötétkék öltönyös fiatalember, aki tört magyarságával percek alatt képes belopni magát az útjába kerülő lányok szívébe, olyannyira, hogy még házassági ígéretének sem tud ellenállni egyikük sem. Mindez érthető, hiszen csábítóan hatnak az elegáns vacsorák, a gáláns költekezés, no meg a Washingtonban élő szülők. Viktor Edman görög

Egy 16 éves lány eltűnik. A rendőrség nyomoz, de az ügy nem halad. A lány apja (John Cho – Kalandférgek, Star Trek) úgy dönt, saját kezébe veszi az irányítást és egy számára ismeretlen terepen kezd el kutatni – ott, ahol senki más: az interneten. Úgy érzi, minden titokra rábukkanhat lánya laptopján… Timur Bekmambetov (Éjszakai őrség, Wanted) szupermodern thrillerjében minden izgalmas pillanatot digitális eszközökön keresztül lát a néző. Extrák (eredeti

Az 1904-es orosz-japán háborúban a sebesült Vronszkij gróf találkozik nagy szerelme, Anna Karenina fiával, Szergejjel, aki katonaorvos. Szergej magyarázatot kér tőle, mi sodorta anyját annak idején öngyilkosságba. Vronszkij felidézi szerelmük történetét, amelyért Anna vállalta a szakítást férjével, fia elvesztését és a nagyvilág megvetését.