Emlékszem, gyerekként sokszor gondolkoztam el azon, hogy az autók tetején mik is azok a furcsa dobozok, amik télen mindig megjelentek. Bevallom, sokszor lódult meg a fantáziám és nem egyszer hajmeresztő dolgokat képzeltem abba a dologba. De ahogy visszaemlékszem, a legtartósabb elképzelésem egy kenuféleség volt. Nem igazán tudtam elképzelni, hogy miként lehet vele hajózni, de formája okán mégis ezt gondoltam. Hogy miért nem kérdeztem meg egy felnőttet? Jó kérdés. Talán, mert annyival érdemesebb volt meséket szőni egyetlen tárgy köré.
A Garmin egyik GPS-készülékével már foglalkoztunk korábban, és akkor sem panaszkodhatunk az eszköz minősége kapcsán. Jó hírünk van a gyártó kedvelői számára: a Nüvi 265WT-ről sem tudunk rosszat elmondani! Vagyis de, viszont nem merünk, mert a belépő kategória egyik jeles képviselőjéről van itt szó, amelyik ráadásul még sok olyan funkcióval is bír, ami a magasabb árfekvésű gépek sajátja.
Mobiltelefont használni az autóban nem csak szabálytalan, de életveszélyes is – ugyan sokan a kihangosítók biztonságáról sincsenek meggyőződve, az ugyanakkor biztos, hogy van némi különbség az ilyen eszközök javára. Ezúttal egy autós kiegészítőt veszünk górcső alá, amely természetesen nem csak a telefonálás megkönnyítésére alkalmas, hanem a GPS használatát és a zenelejátszást is lehetővé teszi.
Nem mindegy, mi szól az autóban, ám tévhit, hogy csak a méregdrága autós hifik az igaziak. A JVC KD-R35E CD-s autórádió ráadásul extrákkal is rendelkezik.
Hölgyeim és Uraim, hihetetlen milyen ritkaságot találtunk itt az Olcsóbbat oldalait böngészve, egy igencsak ötletes megoldást az autórádióiról kevésbé, inkább navigációs rendszereiről ismert Becker cégtől. Ez annyira jó koncepció, hogy csodálkozunk rajta, eddig miért nem jutott senkinek eszébe, esetleg miért nem fejlesztette tovább senki az eddigi koncepiót, ami nem más, mint az autórádióba épített GPS-navigáció. Szerkesztőségünknek annyira megtetszett ez az ötlet, hogy külön postot szentelünk ennek az egyedülálló koncepciónak, nem mellékesen azért, mert nem is találtunk hasonló tudású terméket. Bővebbet a tovább linkre kattintva.
Amerikában egy autóvezető egyszercsak elmegy egy tábla mellett, amin a következőt olvassa: Speed Limit 50 mérföld. Szófogadó sofőr lévén le is lassít 50-re, majd nem sokkal később észrevesz egy másik táblát: Speed Limit 40 mérföld, hát vissza is veszi a tempót 40-re. Egy idő után szembejön a 30-as tábla, majd egy 25-ös és egy 20-as, ekkor hősünk már kezd türelmetlenkedni, hogy vajon milyen közúti veszély okozza ezt a nagy sebességkorlátozást, de azért csak betartja. Egymás után jönnek a táblák, a végén már csak három mérföldes sebességgel vánszorog, amikor egy városhoz ér, aminek határában újabb táblát vesz észre: Welcome to Speed Limit!
Elnézést kérünk a szörnyen rossz multinlinguál viccért, de kárpótlásul ott a kép, előbbi közszájon forog, utóbbit a Dán Közútbiztonsági Tanács méltán híres különleges sebességkorlátozó módszerét bemutató honlapjáról vettük kölcsön. Az egész úgy kezdődött, hogy Markert Laci barátom éppen oldalunkat böngészte, amikor rábukkant a Traffipax detektorok és zavarók kategóriára, és megkérdezte tőlem, hogy ez legális-e. Nos, kettőnk közül inkább ő az autós, tehát én se tudtam válaszolni, ezért elkezdtem keresgélni a témában, azért persze feltéve, hogy nem árulunk törvénybe ütköző dolgokat (de ha esetleg szeretnék megkapni azt a titkos URL-t, amin az import fegyverarzenált kínáljuk eladásra, feltétlen írjanak).
Hosszú-hosszú, majdnem 800km-es autóúton van túl az Olcsóbblog szerkesztősége, egyhetes erdélyi nyaralásunkból visszatérvén. Ha pedig ilyen sokat vezet az ember, akkor feltétlenül muszáj valamilyen zenére zúznia az utakon, és hát valljuk be, egy néhány országot átszelő utazáson nem túl kellemes útitárs a standard kazettás autórádió, amin bejön a helyi slágerrádió, meg még hallgathatjuk rajta apuci véletlenül a kocsiban felejtett és rongyosra koptatott Charlie-kazettáját.
Na meg rendes audiócucc nélkül a körúton sem lehet lehúzott ablakkal menőzni a dübörgő basszusra, bár hallottunk már olyan ismerősről is, aki autórádiója nem lévén az anyósülésen utazó laptopjáról nyomatja útközben a Metallicát. Manapság már CD-k, sőt hangfájlok lejátszására képes autórádiók is léteznek, bár utóbbi azért még nem annyira elterjedt szériafelszerelés az autószalonokban, nézzük tehát, hogy mit ajánlunk azoknak, akiknek minden vágyuk úgy végigmenni a városon, hogy közben üvölt a Bloodhound Gang-től az Asleep at Wheel.
Játékvezérlő kormányt ötvenezerért? Elképesztő pazarlásnak tűnhet, pedig a Logitech G25-ért egyáltalán nem túlzás ennyi pénz. Ez már nem a kisgyerekeknek való tekergethető kis műanyagdarab, aminek körülbelül annyi köze van az igazi autóvezetés élményéhez, mint [az ide szánt frappáns hasonlatot kilőtte a 40 fokos meleg a szerző fejéből, elnézést, kérem képzeljenek ide valami vicces-autósat]. Nem: ez igazi, komoly felnőtt játék. Nézzük végig, miért!
Ha nyájas olvasónk figyelmét elkerülte volna, egy ideje nem csupán kompjútereket, gépalkatrészeket, fényképezőket, MP3-játszókat vagy épp konyhai robotgépeket keresgélhet nálunk az Olcsóbbaton, de családi Daewo morcosításához feltétlenül szükséges alkotóelemek legkedvezőbb árát is lenyomozhatja. No nem, nem kezdtünk el spoiler-szettekkel, egyénileg öntött airboxokkal és "Rocket" típusú kályhacsőnyi Remus kipufogódobokkal seftelni: megmaradunk az elektronikánál ezen a téren is. A terület csak most indult, de már most is szép a kínálat...
pimp, pimpelés: Az angol eredeti szó, ne szépítsük, stricit jelent, bár talán kissé kevésbé negatív töltettel, mint a magyar megfelelője. Az MTV-n 2004-ben indult Pimp My Ride című, azóta klasszikussá vált sorozat terjesztette el az autókhoz kapcsolódó jelentését: értelmetlen méretű erősítőkkel, plazmaképernyőkkel, gettórepperesen pattogó felfüggesztéssel, szőrös műszerfallal ellátni egy autót, lilára festeni és a földig leültetni: na ez az igazi pimpelés.
Az RSS csatornánk segítségével könnyen és gyorsan tájékozódhatsz.